Katharévusza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Katharevusza szócikkből átirányítva)
Egy "tisztított" nyelven írt italfelirat 30 évvel a katharevusza hivatalos eltörlése előtt. 1: az újgörögben lekopott -ν deklinációs rag. 2: Többtónusú (politonális) írásjelölés, hehezettel és hajtott ékezettel. 3: Klasszikus kifejezés: οἶκος (ház, kunyhó). 4: Passzív aoristos particípium ἰδρυθείς. 5: Dativus (részeseset)

A katharévusza (görögül: καθαρεύουσα [kaθaˈre̞vuˌsa]) a görög nyelv mesterségesen „megtisztított” és „kijavított” változata. Első emléke egy Velencében 1526-ban megjelent könyv, melyhez a következő évben külön nyelvtant is kiadtak.[1] Görögországban a 19. századtól használt hivatalos és elfogadott változata 1976-ig. Magát a nyelvet nehéz behatárolni, mert ezen a nyelven inkább írtak, mint beszéltek, és hogy milyen arányban kölcsönzött ógörög elemeket, az mindig az adott szerzőtől függött. Ebben a korban a már régebben is különböző nyelvjárások szláv és török hatásra még inkább különváltak, ezért az írók, kiknek többsége előkelő származással bírt, minél inkább visszafordultak a bizánci vagy némely esetben korábbi attikai nyelvhasználathoz. Kivételt képzett egy ideig Kréta szigete, ahol a krétai görög nyelv a velencei uralom alatt teljesen külön sztenderdizálódott és a török hódításig ez az irodalmi nyelv, amely igen széleskörű volt, fennállt. Elsősorban a nyelv használata a nemességhez és az Egyházhoz kapcsolódik, ugyanis az Újszövetség ill. a történelmi antik és középkori iratok az akkori nyelvtől eltérőképpen íródtak. Pl. a hal szó vulgáris változatát (ψάρι) inkább a középgörög ὀψάριον-nal helyettesítették, mint klasszikus ἰχθύς-szel (restituált görög kiejtésben: ikhtüsz; bizánci kiejtéssel: ihtis). A katharevuszában megőrzött koiné máig a görög ortodox egyház hivatalos és liturgikus nyelve.

Dimotiki és a katharévusza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A katharévuszával íródtak a 16. századtól a görög irodalmi művek. Adamantiosz Koraisz 1771-től a beszélt (népi) görög nyelvvel kombinálta, ekkortól számítható a dimotiki irodalom.

A dimotikí és a katharevusza meghatározásai viszonylagosak, ugyanis széles ellentét köztük csupán a 20. században keletkezett. Önmagában a 19. században a katharevusza egy igen képlékeny középszert képviselt az atticista (pl. Balanosz Vaszilopulosz, Szerjosz Makreosz, Eugeniosz Vulgarisz, Konsztantasz Grigoriosz, Konsztantinosz Kontosz) ill. a beszélt nyelv támogatói között (a kifejezés kitalálója és a gondolat érvényesítője Adamantiosz Koraisz volt). Ekkor általános különbség az atticizmus és a katharevusza között az volt, hogy a katharevusza nem használta az ógörög főnévi igeneveket, a mondatok szerkezete a modern stíluskövetelményekhez alkalmazkodott, s átvett bizonyos népi alapszavakat (ld. att. οὐ, οὐκ, οὐχ, οὐχί - kath. όχι, δεν).

Továbbá le kell szögezni, hogy a mai hivatalosan elfogadott görög nyelvet nem lehet e két kategóriába teljesen beleszorítani. A 19. században kipattant e diglossziával kapcsolatos romantikus ellentétek inkább a korabeli filhellenizmuson, mint jelentős nyelvi különbségeken alapulnak. Egyedül a Biblia görög fordítása szított ellentéteket. Jóllehet szinte a köznyelv egésze a dimotiki nyelvén alapszik, az új helyesírásnál a görög ortográfiai hagyományokat is figyelembe vették, továbbá némely görög alapszó részben-egészben megtartotta eredeti klasszikus ragozását.

Különbségek a katharévusza és a dimotiki között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • alaktanilag: A katharévusza szigorúan megtartotta nyelvtani alakokat, a dativust mint elöljárószó-vonzatot, számos participiumot, és igeidőt.
  • hangtanilag: A katharévusza nem tett hangtani változtatásokat, nagy mértékben a népi fonológiát vette alapul. Azonban néhány nehezen ejthető betűkombináció (φθ [fθ], σθ [sθ], ρθρ [rθr], ευδ [ɛvð]) megmaradt.
  • mondattanilag: Míg a népnyelv egyszerűen konstruált mondatokat használ, addig a katharevusza ógörög parafrázisokkal díszített, hosszú és bonyolult mondatokat alkot, mely az adott személy műveltségét reprezentálja.
  • szókincs: Az irodalmi nyelv képviselői a latin, venét ill. török nyelvekből eredt idegen szavakat vagy az ógörög szókincsből származó neologizmusokkal helyettesítették.
  • helyesírás: A katharévusza helyesírása teljesen az ógörög tradíción alapul, meghagyva a többtónusú helyesírást. Ez a népnyelvben is használatos volt egészen a '81-es helyesírási reformig. A diakritikus jelek közül később a nyelvreform csak az éles hangsúlyt (´) és a trémát vagy umlautot (¨) tartotta meg, mivel a többi nem volt kompatibilis a görög kiejtéssel.

Példa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erősen választékos irodalmi nyelv:
„Πότνιοι γεννήτορες! Ἐπὶ τῇ πρώτῃ τοῦ ἐνιαυτοῦ, ἀνάπλεως συγκινήσεως κι’ εὐγνωμοσύνης, ἀνθ’ ὧν πολλά τε μὲ ἠγαπήσατε, πολλά τε δ’ εὐ ἐποιήσατε, ἐπεύχομαι ὑμῖν ὑγείαν, εὐτυχίαν καὶ πᾶν τò καταθύμιον. Ἔρρωσθε, ὁ ἐσαεὶ εὐγνώμων υἱός.“ Sound Görög kiejtésben
  • Szó szerinti fordítás:
Mélyen tisztelt szüleim! Az esztendő elején, telve együttérzéssel s jóindulattal azért, amiért annyira szerettetek, s annyi jót tettetek, hálám jeléül nektek erőt, szerencsét, és teljes örömet kívánok. Jó egészségét, szüntelenül hálás fiuk.
  • Népnyelv:
„Αγαπημένοι μου μαμά και μπαμπά, με την ευκαιρία της πρωτοχρονιάς θα ήθελα να σας πω ότι είμαι πολύ ευτυχισμένος κι ευγνώμων που μ’ αγαπάτε τόσο πολύ και με φροντίζετε τόσο! Σας εύχομαι υγεία, ο,τι το καλύτερο και να είστε πάντα καλά και ευτυχισμένοι! Με αγάπη, ο γιός σας.“ Sound Görög kiejtésben
  • Fordítás:
Kedves anyu és apu, újév alkalmából azt szeretném nektek elmondani, hogy én nagyon boldog és hálás vagyok, hogy ti engemet annyira szerettek és nekem sok jót tesztek! Kívánok nektek egészséget, szerencsét és mindet, amit ti magatoknak kívántok. Szeretettel, fiatok.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Katharevousa című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Griechische Sprachfrage című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség és állam, Napvilág Kiadó, Budapest, 1998. 99. o. ISBN 963-908213-9

Katharevusza nyelvű oldalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]