Kaszpi-tenger
| Kaszpi-tenger | |
 |
|
| A Kaszpi-tenger az űrből | |
| Hely | Oroszország, Irán, Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Kazahsztán |
| Felszíni terület | 371 000 km2 |
| Legnagyobb mélység | 1025 m |
| Víztérfogat | 78 200 km3 |
| Tszf. magasság | -28 m |
| Elhelyezkedése | |
 Kaszpi-tenger
Pozíció Oroszország térképén
|
|
| é. sz. 40°, k. h. 51° | |
A Kaszpi-tenger a Föld legnagyobb tava 371 000 km²-es területével és 78 200 km³-es térfogatával.[1] Belső, zárt víztömeg Oroszország és Irán között. Legnagyobb mélysége 1025 méter, átlagosan 184 méter. A tenger nevet azért kapta, mert amikor a rómaiak először megkóstolták a vizét, azt sósnak találták.[2] Sótartalma körülbelül 12 ezrelék, egyharmada a tengervíznek. Ismert a Hét tenger egyikeként is.
Tartalomjegyzék |
Földrajza [szerkesztés]
A Kaszpi-tengert Oroszország (Dagesztán, Kalmükföld, Asztrahanyi terület), Azerbajdzsán, Irán (Gilán, Mázandarán és Golesztán tartományok), Türkmenisztán, és Kazahsztán határolja. Része a türkmenisztáni parton a Kara-Bogaz-öböl.
Városok a Kaszpi-tenger közelében [szerkesztés]
Nagyobb városok a Kaszpi-tenger közelében:
- Szári, Irán
- Bakı, Azerbajdzsán
- Astara, Irán
- Astara, Azerbajdzsán
- Lankaran, Azerbajdzsán
- Sumqayit, Azerbajdzsán
- Oil Rocks, Azerbajdzsán
- Khachmaz, Azerbajdzsán
- Asztrahány, Oroszország
- Derbent, Oroszország
- Bandar Anzali, Gilán tartomány, Irán
- Rámszar, Mázandarán tartomány, Irán
- Csálusz, Mázandarán tartomány, Irán
- Nousahr, Mázandarán tartomány, Irán
- Bábolszar, Mázandarán tartomány, Irán
- Bandar Torkaman, Golesztán tartomány, Irán
- Türkmenbasi, Türkmenisztán (korábban Krasznovodszk)
- Atirau, Kazahsztán (korábban Guriev)
- Aktau, Kazahsztán (korábban Sevcsenko)
Szigetek [szerkesztés]
Folyók [szerkesztés]
Története [szerkesztés]
Földtörténetileg a Kaszpi-tenger a Tethys-óceán, illetve az abból lefűződött, a pliocén végéig létező Paratethys-tenger maradványa a Fekete-tengerrel és az Aral-tóval együtt.
A Behshahr város közelében található Huto barlangban végzett kutatások azt jelzik, hogy már 75 000 éve emberlakta terület.[3]
Szénhidrogén-tartalékok [szerkesztés]
A Kaszpi-tenger területén található a világ harmadik legnagyobb olaj- és gázlelőhelye.[4] Geológiai kutatások 10 milliárd hordónyi kőolaj és 48 milliárd köbméter földgáz biztos készletet jeleznek, míg további 233 milliárd hordónyi kőolajat feltételeznek 50%-os valószínűséggel. A vízterületet körülvevő öt országra jellemző a befektetések iránti igény, a rossz infrastruktúra és az idejétmúlt termelési technológia. Az országok egymás közötti viszonyára, valamint az energiahordozókban gazdag térség kiaknázhatóságára a jövőben hatással lesznek az etnikai konfliktusok, a kitermelt energiahordozók szállítási útvonalai, valamint a Kaszpi-tenger nemzetközi jogi státusának tisztázása. Az örmények és azeriek közötti hegyi-karabahi konfliktus, a Grúziában zajló abháziai és dél-oszétiai függetlenségi küzdelem, illetve az orosz-csecsen harcok mind befolyásoló tényezőként hatnak az energiahordozó csővezetékek útvonaltervezésére és a térségbe irányuló befektetésekre.[forrás?]
A poszt-szovjet térségben történő energiahordozó-kitermelést az is nehezíti, hogy a Kaszpi-tengerrel határos országok továbbra sem tudnak megállapodni a tengerfenék jogi státusáról, vagyis a határok kérdése nem rendezett. A vita alapja, hogy a kérdéses vízterület tengernek vagy tónak minősül-e. Amennyiben tó, akkor szuverén országok között a kijelölt középső elválasztó vonal mentén történő felosztás elve érvényesülne. Ezt azonban Irán ellenzi, melyet térségbeli hadgyakorlatokkal is nyomatékosított. Amennyiben tengernek minősítenék a kérdéses területet, akkor a tengerfenék kincseiből közös együttműködéseken keresztül mind az öt ország egyformán részesülhetne. Mivel a Kaszpi-tenger északról délre haladva rohamosan mélyül – Iránnál néhol 1000 méteres mélységet is elérve –, Irán kőolaj-kitermelése erősen technikafüggő. Irán a közelmúltban alternatívaként felajánlotta a vízterület és a vízfenék öt egyenlő részre osztását, amit Oroszország elutasított. 2003 májusában Irán opponálása ellenére Oroszország, Azerbajdzsán és Kazahsztán egymás között felosztotta a Kaszpi-tenger 64%-át kitevő északi részt, és a kőolaj- valamint földgázkitermelést Irán és Türkmenisztán ellenkezése dacára tovább folytatja.[forrás?]
Környezeti ártalmak [szerkesztés]
2000-ben a globális éghajlatváltozás következtében szokatlanul korán elolvadt jégtáblák miatt 20 000 – főként fiatal – kaszpi fóka pusztult el. 2007 májusában 800 állat esett áldozatul a korai nyárnak.[5]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ A Kaszpi-tenger adatai. LakeNet.
- ↑ A világ nagy tavai. Factmonster.com.
- ↑ [1]
- ↑ [2]
- ↑ Pusztulnak a fókák a nagy melegben, 2007. május 3. (Hozzáférés: 2008. június 24.)
