Kasza (költészet)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Koreai Kaszamúzeum előtti szobor Tamjangban

A kasza (hangul: 가사nyugaton gasa?) a Csoszon-dinasztia idején népszerűvé vált koreai versforma, dalbeszéd, mely a 15. század közepén keletkezett. Több ezer soros is lehet, nem tagolódik versszakokra. Nem lírai, hanem leíró versforma, témái között találhatóak tájleírások, útinaplók, katonai események és szerelmes történetek.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kasza a korjói kjonggicshe (경기체) műfajára vezethető vissza, de lényegesen hosszabb lélegzetvételű annál. Akárcsak a sodzso esetében, itt is egy sor négy időmértékes szegmensből áll. Hasonlít a kínai fura, azonban rímtelen. Történetet mesél el, idő és helyszín szerint sorrendben, de a prózára jellemző klasszikus cselekmény fogalma nélkül. A kasza meghatározott, logikus mintázatot követ. Az első Csoszon-kori kaszaköltőnek Csong Gugint (정극인) tartják.[1]

A 17. századtól egyre több nemesi származású nő tanult meg hangult írni és olvasni, a kasza népszerű műfajjá vált a körükben. Egy-egy feleség, anya vagy lánytestvér gyakorta írt költeményeket, például férfi rokonuk sikeres vizsgatételére gratulációul, de írtak verseket a természetről, a női sorsról és a nők helyes viselkedéséről is.[2]

Ugyanettől az időszaktól a köznép tagjai is írtak kaszaverseket, az írástudatlanok szóban, szájról-szájra terjesztették, énekelve. Szerzőik kiléte jobbára ismeretlen. A köznép ezekben az énekversekben fejezte ki elégedetlenségét a társadalmi rendszerrel, a szigorú és igazságtalana adókkal, a paraszti sorssal szemben. Szatirikus darabok is találhatóak köztük.[3]

Képviselői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyik legnagyobb képviselője Jun Szondo (1587–1642), Csong Cshol (1536–1593),[4], illetve a kor prominens költőnője, Ho Nanszolhon (허난설헌) (1563–1585) is.[5] A műfaj jellegzetes darabjának számít Pak Illo (1561–1643) Thephjongsza (태평사, „A béke dala”) című költeménye is.[6]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Lee 189–190. o.
  2. Lee 246. o.
  3. Lee 247–248. o.
  4. Lee 193. o.
  5. Lee 200. o. Seth 179–184. o.
  6. Lee 228. o.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]