Cassiopeia csillagkép

Cassiopeia csillagkép
Adatok
Latin név	Cassiopeia
Latin birtokos eset	Cassiopeiae
Rövidítés	Cas
Rektaszcenzió	22h 56m – 03h 38m
Deklináció	+77°40’ – +46°40’
Területe	598 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés	25
Legfényesebb csillag Fényessége	α Cassiopeiae (Schedir) 2,24m
Szomszédos csillagképek	Zsiráf Cepheus Gyík Andromeda Perseus

A Cassiopeia egy csillagkép az északi égbolton.

Története, mitológia

A csillagkép a görög mitológiában szereplő Kassziopeiáról kapta nevét. Kassziopeia Képheusz aithiopiai király felesége és Androméda anyja volt. A királyné azzal dicsekedett, hogy ő a nimfáknál is szebb. Ezért az istenek megharagudtak rá, és Poszeidón, a tengerek istene egy tengeri szörnyet küldött, amely rengeteg embert elpusztított. A királyi pár egy jósdához fordult, ahol azt a jóslatot kapták: akkor szabadulhatnak meg a szörnytől, ha leányukat feláldozzák neki. Vállalták ezt az áldozatot, és Andromédát kitették egy tengeri sziklára, hogy ott a szörny zsákmányául essék. A hős Perszeusz Androméda segítségére sietett, legyőzte a szörnyet, kiszabadította a leányt, majd feleségül vette. A történet később azzal bővült, hogy Kassziopeiát a trónjához kötözték és fél napig fejjel lefelé lógatták. A történet minden fő szereplője (Cassiopeia, Andromesd, Cepheus, Perseus és a Cet néven) csillagképként látható az égbolton.

A magyar néphagyományban „Korcsma” néven emlegetik. Innen jön ki a „Részegember”.

Látnivalók

A ’’Kassziopeia’’ csillagkép

A csillagkép cirkumpoláris, tehát minden derült éjszakán látható. Helyzetétől függően M vagy W formájú.

Csillagok

• α Cassiopeiae - arabul Shedir: 2,24 magnitúdós, narancssárga színű, 230 fényév távolságra lévő óriás. K0II színképtípus.
• ß Cas, arab nyelven Caph: 2,28^m, F2III színképtípusú, 55 fényév távolságra lévő, fehér színű csillag.
• γ Cas - Cih: kék óriás, változócsillag, szabálytalan időközönként gázhéjat dob le magáról, a fényessége 2^m - 3^m között ingadozik. B0IV színképtípus. Távolsága 610 fényév. A csillagkép W (vagy M) alakzatának középső csillaga.
• δ Cas - Ruchbah: 2,66^m, A5III színképtípusú, kékesfehér, 99 fényévre lévő kettőscsillag, a felbontása amatőr szinten nem lehetséges.
• ε Cas - Navi: 3,3^m-s, 440 fényév távolságra lévő kékesfehér óriás.
• η Cas: kettőscsillag, amelyet egy negyedrendű sárga és egy nyolcadrendű vörös színű csillag alkot, kis nyílású távcsővel már észlelhető.
• ι Cas: fehér, ötödrendű csillag nyolcadrendű kísérővel. 100 mm-es nyílású távcsővel és erős nagyítással a fényesebb csillagnak látható egy 7 magnitúdós társa is.
• μ Cas: sárga, ötödrendű csillag 25 fényév távolságban.
• ρ Cas: sárga szuperóriás, 4 év alatt 4^m - 5^m között változik a fényessége.
• R Cas – változócsillag.
• V509 Cassiopeiae – hiperóriás változócsillag.

Mélyég-objektumok

SN 1572 (Tycho szupernóvája, Tycho nóvája)

• M52 (NGC 7654) nyílthalmaz
• M103 (NGC 581) nyílthalmaz
• NGC 147 törpe szferoidális galaxis
• NGC 185 törpe szferoidális galaxis
• NGC 457 nyílthalmaz
• NGC 281 nyílthalmaz
• NGC 559 nyílthalmaz
• NGC 663 nyílthalmaz
• NGC 7635 diffúz köd

A Kassziopeiában 1572-ben egy szupernóva - a Tycho-csillag vagy SN 1572 - lángolt fel, melynek tudományos leírása Tycho Brahe dán csillagásztól származik.

A csillagképben található még egy szupernóva-maradvány, a mintegy 300 éves Cassiopeia A, amely a Naprendszeren kívüli legerősebb ismert rádióforrás.

Forrás

• Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
• Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2
• Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, Panemex Kft., Budapest, 1999, ISBN 963-9090-28-X
• Kevin Tildsley: Az éjszakai égbolt, Grafo Könyvkiadó és Terjesztő Kft, Budapest, 2006, ISBN 963 9491 675
• Fred Schaaf: Brightest Stars - Discovering the Universe Through the Sky's Most Brilliant Stars, 2008, ISBN 978-0-471-70410-2

Irodalom

• Simon és Jacqueline Mitton: Bevezetés a csillagászatba, Gondolat, Budapest, 1991, ISBN 963282 356 7

Külső hivatkozások

• Kassziopeia csillagkép, képek és jellemzés