Karibu eszkimók

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A karibu eszkimók több csoportot ölelnek fel. Legtöbbjük teljesen belvidéki megélhetésre rendezkedett be (az eszkimók többségének életmódjától eltérően).[1] A Hudson-öböl nyugati partján, az erdőhatártól északra élnek.[2]

Anyagi kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faanyag eszkimókra általában jellemző szűkössége a karibu eszkimókat is érinti. Belvidéki életmódjukból fakadóan a bálnacsontot is nélkülözniük kell. Téli szálláshelyük építőanyagául így más megoldást kellett találniuk: sok más (de nem mindegyik) eszkimó csoporthoz hasonlóan, hókunyhót építettek. A bálna és a fa hiánya a fűtőanyag szűkösségét is maga után vonta, így az iglu lakóhelyiségeit nem is fűtötték. Az igluépítés technikája fejlett volt (más eszkimókhoz viszonyítva is), ez a fentiek fényében szükségszerűség. A nagy, bonyolult belső tagolású, specializált helyiségekre osztott, kettős falú, jó hőszigetelő iglukat folyosórendszer köthette össze, ekkor a családok a szabadba való kimenés nélkül is meglátogathatták egymást.[2]

Egyes csoportok télen is hószigeteléssel javított bőrsátorban laktak, általában azonban a különböző fajta bőrsátrak csak nyári lakhelyként szolgáltak.[2]

Szellemi kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A belvidéki életmód hatása a szellemi kultúra terén is megmutatkozott. Hiányzott a az eszkimók közt elterjedt, (a szakirodalomban sokszor Tengeri Nő néven említett, de valójában az egyes vidékeken különböző nevekkel illetett) tengeri óriásasszony alakja, aki a tengeri állatokkal állt kapcsolatban és a vadászatukat megakadályozhatta vagy engedélyezhette. Szerepét sok szempontból egy másik mitológiai lény töltötte be, de víziállatok helyett a karibu vonatkozásában.[1]

Érdekes – bár nem az eszkimók közt nem teljesen egyedülálló – sajátosság volt a reinkarnáció jellegű elképzelés a halott sorsáról. (Rajtuk kívül a réz eszkimók is így hitték. Más eszkimó kultúrákban inkább a halott egy másik világban való további létét feltételezték.) [1] Az éles szembeállítást finomítja az, hogy sok eszkimó kultúrában az embernek több lelket tulajdonítanak,[2] ld. még kettős lélek képzet.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Kleivan, I. and Sonne, B.: Eskimos / Greenland and Canada. (Series: Iconography of religions, section VIII /Artic Peoples/, fascicle 2). Institute of Religious Iconography • State University Groningen. E.J. Brill, Leiden (The Netherland), 1985. ISBN 90 04 07160 1.
  2. ^ a b c d Gabus, Jean: A karibu eszkimók. Gondolat Kiadó, Budapest, 1970. (Eredeti adatok: Vie et coutumes des Esquimaux Caribous, Libraire Payot Lausanne, 1944.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]