Karcag
Karcag | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
Járás | Karcagi | ||
Kistérség | Karcagi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Dobos László (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 5300 | ||
Körzethívószám | 59 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 18 495 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 55,68 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 368,63 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Alföld[3] | ||
Földrajzi középtáj | Közép-Tisza-vidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Szolnok–Túri-sík[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 19′, k. h. 20° 56′Koordináták: é. sz. 47° 19′, k. h. 20° 56′ | |||
Karcag weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Karcag témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Karcag (régebbi alakváltozatban: Kardszag) város Jász-Nagykun-Szolnok megyében található, a Karcagi járás központja.
Fekvése
Karcag Jász-Nagykun-Szolnok megye városa, a Nagykunság központja. A település az Alföld egyik legforgalmasabb útvonala, a 4. számú főközlekedési út mellett fekszik. Ugyancsak a településen megy keresztül a Budapest-Záhony vasútvonal. A megye legkeletibb települése, keleten a Hajdú-Bihar megyei nagyobb várossal, Püspökladánnyal határos.
Városrészei
- Belváros
- Lakótelep
- Északi újtelep
- Fanzug
- Pernyészug
- Katolikus város
- Rétoldal
- Ipartelep (volt laktanya)
- Ipartelep
- Ipari Park
- Déli külváros
- Kisföldek
- Kertváros
Kertvárosi részek
- Agyagos kert
- Tilalmas
- Sáfránylóger
- Nagyvénkert
- Kisvénkert
- Zugkert
- Zuglóger
- Tégláskert
- Komiszkert
- Paroskert
- Völgyeskert
- Kurtakert
- Rokkantkert
- Kertvárosi dűlő
- Magyarkai dűlő
Megközelítése
Közúton elérhető a 4-es főúton. Vonattal a MÁV 100-as számú (Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony) és a 103-as számú (Karcag–Tiszafüredl) vonalain érhető el. A vasútállomás az előbbin Kisújszállás és Püspökladány állomások között, az utóbbin Karcag-Vásártér után található.
A név eredete
Kun eredetű személynévből származik, amelynek jelentése: "Pusztai róka" - Korzak (Tud. név: Vulpes corsac)
Története
A 13. századtól ezt a területet kunok lakták. A városnév először a 14. században fordul elő, mégpedig Karcag János nevében. A 16. században Kisújszállás (akkoriban Kolbázszállás) helyett átvette a Nagykunságban a vezető szerepet – neve is Karcagújszállás volt a 19. századig. Csak 1745 után kezdődött meg a városiasodás, a szabad parasztok főleg a városkörnyéki tanyákon éltek. Karcag mezőváros volt. A tanyarendszert az 1960-as évek TSz-politikájával teljesen fel akarták számolni.
Népcsoportok
2001-ben a város lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
Kultúra
A református gimnázium több mint 300 éves. Itt tanult például Györffy István néprajztudós, az MTA tagja, Németh Gyula nyelvész, az MTA tagja és Gaál László klasszikafilológus, egyetemi tanár.
Nevezetességek
- Zádor-híd (1809, a hortobágyi Kilenclyukú híd „rokona”)
- Református Nagytemplom (késő barokk, 1789, átépítve a 19. század elején)
- Györffy István Nagykun Múzeum (néprajz, az épület az 1830-as évekből)
- Gótikus kápolnarom (15. század)
- Nagykunsági Tájház
- Izraelita templom - Zsinagóga (1996 után a hitközségelnök, Rósinger Oszkár felújítási munkákat kezdett, s ma a vidéki zsinagógák közül a legkiemelkedőbb, legszebb állapotban lévő "bét kneszet".
- Kántor Sándor Fazekasház
- Szélmalom (1858)
- Karcag Városi Gyógyvizű Strandfürdő és Kemping
- Morgó csárda (a csárda pincéjében egy alagút található, amely Rózsa Sándor segítségére volt többször is)
- Római Katolikus Templom
- Patika múzeum
Autóbuszközlekedés
Autóbuszállomás: Karcag, Rákóczi u. 2.
Helyközi autóbuszjáratok
- 1 (Vasútállomás - Nagyvénkert - KÁTISZ)
- 1A (Vasútállomás - Autóbuszállomás - Kórház - Nagyvénkert)
- 2 (Autóbuszállomás - Kutatóintézet - Magyarka)
- 2A (Autóbuszállomás - Kutatóintézet)
- 3 (Vasútállomás - Autóbuszállomás - Nagyvénkert)
- 4 (Vasútállomás - Autóbuszállomás)
Oktatási intézmények
Óvodák, bölcsődék
- Madarász Imre Egyesített Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat (10db tag óvoda és 2db bölcsőde)
Székhely Táncsics krt. 17.
1. sz. Csokonai úti tagóvoda
2. sz. Jókai úti tagóvoda
3. sz. Kinizsi úti tagóvoda
4. sz. Körös úti tagóvoda
5. sz. Kuthen úti tagóvoda
6. sz. Szim tagóvoda
7. sz. Takács Péter úti tagóvoda
8. sz. Táncsics krt. 19. sz. tagóvoda
9. sz. Zöldfa úti tagóvoda
10. sz. Pedagógiai Szakszolgálat
Általános Iskolák
Karcagi Általános Iskolai Központ
- Kováts Mihály Tagiskola
- Györffy István Tagiskola
- Kiskulcsosi Tagiskola
Varró István Szakiskola, Szakközépiskola, Általános Iskola és Kollégium
- Arany János Tagiskola
Szent Pál Marista Általános Iskola
Nagykun Református Általános Iskola
Középiskolák
- Nagykun Református Gimnázium
- Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium
- Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium
- Adu Csepel Vállalkozói Szakközép- és Szakiskola
Zeneiskola
- Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
- Laurusz Művészeti Iskola
Közművelődési intézmények
Könyvtárak
- Városi Csokonai Felnőtt Könyvtár
- Városi Csokonai Gyermek Könyvtár
Mozi
- Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ
Egészségügyi intézmények
Kórházak
- Kátai Gábor Kórház
- Háziorvosi Intézmény
Gyógyszertárak
- Alma Patika
- Berek Patika
- Betánia Gyógyszertár
- Kígyó Gyógyszertár
- Oroszlán Gyógyszertár
- Pingvin Patika
Sportlétesítmények
- Városi Sportcsarnok
- Ligeti Sporttelep
- Nagykun Református Gimnázium sportpálya
- Erdei tornapálya
Média
TV
- Karcag TV
- Mediátor TV
Rádió
Újság
- Karcagi Hírmondó
- Karcagi Szuperinfó
- Kunbörze
Internet
- infoKarcag
Gazdaság
- földgázkitermelés.
Karcagon születtek
- 1724-ben Kováts Mihály ezredes, az amerikai függetlenségi háború hőse.
- 1857-ben Karczag Vilmos († 1923) a színházi rendező igazgató (bécsi Theater an der Wien), író
- 1872-ben Schück Bernát izraelita egyházi író.
- 1884-ben Györffy István († 1939) etnográfus, az MTA tagja.
- 1890-ben Németh Gyula († 1976) nyelvész, turkológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1922), majd 1932-től rendes tagja.[1]
- 1891-ben Gaál László (1964) klasszika-filológus, egyetemi tanár, a nyelvészeti tudományok kandidátusa
- 1924-ben Czinege Lajos († 1998) hadseregtábornok, honvédelmi miniszter
- 1927-ben Bodnár György Széchenyi-díjas irodalomtörténész, az irodalomtudomány doktora, a MTA Irodalomtudományi Intézete nyugalmazott igazgatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának professzor emeritusa.
- 1932-ben Csákány Béla matematikus, egyetemi tanár
- 1937-ben Herskó Ferenc (Avram Hersko) orvos, professzor, kutató, a 2004. évi kémiai Nobel-díj három kitüntetettjének egyike [2]
- 1941-ben Csíkos Sándor színész, színházigazgató.
- 1944-ben Mándoky Kongur István ( 1992) turkológus, a kun nyelvemlékek hazai kutatója
- 1946-ban Körmendi Lajos († 2005) író, újságíró, publicista, Jászkunság folyóirat főszerkesztője, szellemi organizátora volt Karcagnak, Berekfürdőnek, de az egész Nagykunságnak, Barbaricum-Magyarországnak. [3]
- 1949-ben Csatári Bálint, geográfus, a Nagy-Alföld kutatója
- 1951-ben Palotai Lajos festőművész.
- 1963-ban Fazekas Sándor jelenlegi vidékfejlesztési miniszter
- 1965-ben Varga Mihály volt pénzügyminiszter, jelenleg a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, a Fidesz politikusa.
- 1979-ben Márkus Judit színésznő.
- 1979-ben Pádár Anita válogatott labdarúgó.
- 1993-ban Talmács Márta szinkronszínész.
Karcagon éltek
- Fazekas Sándor jelenlegi vidékfejlesztési miniszter, 1990-től 2010-ig Karcag polgármestere
- Zárug Péter Farkas magyar politológus
- Bellon Tibor magyar néprajztudós
Testvérvárosok
- Bácskossuthfalva (Ómoravica), Szerbia (1994)
- Mérke, Kazahsztán (1999)
Jegyzetek
- ↑ Karcag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora