ASCII

ASCII

Az ASCII (angol betűszó: American Standard Code for Information Interchange) egy karakterkészlet és karakterkódolási szabvány, amely a latin ábécén alapul és az angol nyelvben és sok nyugat-európai nyelvben használatos betűket tartalmazza. Leggyakoribb felhasználása a számítógépeken illetve szövegeket kezelő egyszerű eszközökön használt szövegek reprezentációja. Az Unicode 32-től 126-ig (hexadecimálisan : 0020-007E) tartó szakasza, az angol ábécé betűit és a fontosabb írásjeleket tartalmazza.

A kódrendszer 128 karakterhelyet tartalmaz, ezek az alábbi táblázatban a Decimális oszlopban találhatók. Az első 32 karakter (0–31), valamint a 127 kódú karakter úgynevezett vezérlőkódokat tartalmaz.

Az ASCII kódtábla 8 bitessé kiegészített, további 128 karaktert tartalmazó változatai közül az elsőt ANSI-kódtáblának szokás nevezni, ez az MS-DOS operációs rendszer alatt futó programokban volt használatos.

Kialakulása

A kódrendszert az 1960-as években dolgozták ki és szabványosították az Egyesült Államokban. Célja a telex gépeken való felhasználás volt. A telex a vezetékes távíró teljesen gépesített változata volt. A szöveget egy villamos írógéphez vagy margarétafejes nyomtatóhoz hasonló írógépbe gépelték, mely vagy közvetlenül továbbította közönséges telefonhálózaton keresztül a fogadó állomásnak a binárisan kódolt üzenetet vagy offline üzemmódban lyukszalagot nyomtattak segítségével és később automatikus üzemmódban küldték el. A nem nyomtatható karakterek a sornyomtató villanyírógép működéséhez igazodtak: ilyen volt a tabulátor és a kocsi-vissza, valamint a soremelés karakter is, a bell a csengetést jelezte a hagyományos írógépeken néhány karakterrel a sor vége előtt, hogy a kezelő el ne felejtsen sort váltani. A bájt nyolc bitjéből egy kihasználatlan maradt: ez volt a paritás bit, melyből következtetni lehetett az átvitel zavarmentességére.

0-31 és 127 kódú karakterek

Bináris	Decimális	Hexa	Rövidítés	Eredeti név	Név/jelentés
0000 0000	0	00	NUL	Null character	Lezáró nulla, például a memóriában tárolt karakterláncok végén használatos
0000 0001	1	01	SOH	Start of Header	Fej(léc) kezdete
0000 0010	2	02	STX	Start of Text	Szöveg kezdete
0000 0011	3	03	ETX	End of Text	Szöveg vége
0000 0100	4	04	EOT	End of Transmission	Adatátvitel vége
0000 0101	5	05	ENQ	Enquiry	Vizsgálat
0000 0110	6	06	ACK	Acknowledgment	Visszaigazolás
0000 0111	7	07	BEL	Bell	Csengetés
0000 1000	8	08	BS	Backspace	Visszalépés (kurzor balra mozog). Esetleg törlés is
0000 1001	9	09	HT	Horizontal Tab	Vízszintes tabulátor
0000 1010	10	0A	LF	Line feed	Új sor
0000 1011	11	0B	VT	Vertical Tab	Függőleges tabulátor
0000 1100	12	0C	FF	Form feed	Lapdobás (új oldal)
0000 1101	13	0D	CR	Carriage return	Kocsi vissza, a kurzor a sor elejére megy (de marad a sorban!)
0000 1110	14	0E	SO	Shift Out	Karakterkészlet váltása
0000 1111	15	0F	SI	Shift In	Karakterkészlet visszaállítása
0001 0000	16	10	DLE	Data Link Escape	Nyers adat következik
0001 0001	17	11	DC1	Device Control 1	Eszközvezérlés 1 – gyakran XON (adás engedélyezése)
0001 0010	18	12	DC2	Device Control 2	Eszközvezérlés 2
0001 0011	19	13	DC3	Device Control 3 (often XOFF)	Eszközvezérlés 3 – gyakran XOFF (adás szüneteltetése)
0001 0100	20	14	DC4	Device Control 4	Eszközvezérlés 4
0001 0101	21	15	NAK	Negative Acknowledgement	Negatív visszaigazolás
0001 0110	22	16	SYN	Synchronous Idle	Szinkron üresjárat
0001 0111	23	17	ETB	End of Trans. Block	Adatátviteli blokk vége
0001 1000	24	18	CAN	Cancel	Mégsem, visszavonás
0001 1001	25	19	EM	End of Medium	Adathordozó vége
0001 1010	26	1A	SUB	Substitute	Helyettesítő karakter
0001 1011	27	1B	ESC	Escape	Feloldójel
0001 1100	28	1C	FS	File Separator	Állományelválasztó
0001 1101	29	1D	GS	Group Separator	Csoportelválasztó
0001 1110	30	1E	RS	Record Separator	Rekordelválasztó
0001 1111	31	1F	US	Unit Separator	Egységelválasztó
0111 1111	127	7F	DEL	Delete	Törlés

A többi karakterhely

Ez írásjeleket és a latin ábécé betűit tartalmazza.

Bináris Decimális Hexa Jel 0010 0000 32 20 szóköz (␠) 0010 0001 33 21 ! 0010 0010 34 22 " 0010 0011 35 23 # 0010 0100 36 24 $ 0010 0101 37 25 % 0010 0110 38 26 & 0010 0111 39 27 ' 0010 1000 40 28 ( 0010 1001 41 29 ) 0010 1010 42 2A * 0010 1011 43 2B + 0010 1100 44 2C , 0010 1101 45 2D - 0010 1110 46 2E . 0010 1111 47 2F / 0011 0000 48 30 0 0011 0001 49 31 1 0011 0010 50 32 2 0011 0011 51 33 3 0011 0100 52 34 4 0011 0101 53 35 5 0011 0110 54 36 6 0011 0111 55 37 7 0011 1000 56 38 8 0011 1001 57 39 9 0011 1010 58 3A : 0011 1011 59 3B ; 0011 1100 60 3C < 0011 1101 61 3D = 0011 1110 62 3E > 0011 1111 63 3F ?

Bináris Decimális Hexa Jel 0100 0000 64 40 @ 0100 0001 65 41 A 0100 0010 66 42 B 0100 0011 67 43 C 0100 0100 68 44 D 0100 0101 69 45 E 0100 0110 70 46 F 0100 0111 71 47 G 0100 1000 72 48 H 0100 1001 73 49 I 0100 1010 74 4A J 0100 1011 75 4B K 0100 1100 76 4C L 0100 1101 77 4D M 0100 1110 78 4E N 0100 1111 79 4F O 0101 0000 80 50 P 0101 0001 81 51 Q 0101 0010 82 52 R 0101 0011 83 53 S 0101 0100 84 54 T 0101 0101 85 55 U 0101 0110 86 56 V 0101 0111 87 57 W 0101 1000 88 58 X 0101 1001 89 59 Y 0101 1010 90 5A Z 0101 1011 91 5B [ 0101 1100 92 5C \ 0101 1101 93 5D ] 0101 1110 94 5E ^ 0101 1111 95 5F _

Bináris Decimális Hexa Jel 0110 0000 96 60 ` 0110 0001 97 61 a 0110 0010 98 62 b 0110 0011 99 63 c 0110 0100 100 64 d 0110 0101 101 65 e 0110 0110 102 66 f 0110 0111 103 67 g 0110 1000 104 68 h 0110 1001 105 69 i 0110 1010 106 6A j 0110 1011 107 6B k 0110 1100 108 6C l 0110 1101 109 6D m 0110 1110 110 6E n 0110 1111 111 6F o 0111 0000 112 70 p 0111 0001 113 71 q 0111 0010 114 72 r 0111 0011 115 73 s 0111 0100 116 74 t 0111 0101 117 75 u 0111 0110 118 76 v 0111 0111 119 77 w 0111 1000 120 78 x 0111 1001 121 79 y 0111 1010 122 7A z 0111 1011 123 7B { 0111 1100 124 7C | 0111 1101 125 7D } 0111 1110 126 7E ~

Egyéb tudnivaló

Első továbbfejlesztési iránya az volt, hogy belekerüljenek a leggyakoribb nyugat-európai nyelvek ékezetes karakterei; ennek eredménye az ISO 8859-1 kódolás, más néven a Latin-1.

Lásd még

• Unicode
• UTF-8
• ISO 8859

Külső hivatkozások

• ASCII-art
• ASCII.hu