Karakorum (hegység)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karakorum
A Karakorum Pakisztánban, a Havas-tó közelében
A Karakorum Pakisztánban, a Havas-tó közelében

Magasság8611 m
Hely Pakisztán,  India,  Kína
HegységEurázsiai-hegységrendszer
Legmagasabb pontK2 (8611 m)
Hosszúság500 km
Elhelyezkedése
Karakorum (Kína)
Karakorum
Karakorum
Pozíció Kína térképén
é. sz. 35° 52′ 59″, k. h. 76° 30′ 32″Koordináták: é. sz. 35° 52′ 59″, k. h. 76° 30′ 32″
Térkép
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Karakorum témájú médiaállományokat.

A Karakorum (vagy Karakoram, török eredetű nevének jelentése: „fekete kőgörgeteg”), kiterjedt hegylánc, mely Pakisztán, India és Kína határvidékén terül el, Gilgit, Ladak és Baltisztán területén. Ázsia nagyobb hegyláncainak egyike, A Himalájával szerkezetileg szinte azonos, de a földrajztudomány külön kezeli.[1]

A Karakorum több mint hatvan csúcsa emelkedik 7000 m fölé, beleértve a világ második legmagasabb - 8611 méterig nyúló - hegyét, a K2-t is. A K2 csak 237 méterrel alacsonyabb, mint a 8848 m magas Csomolungma. A hegyvonulat körülbelül 500 km hosszú, és a sarkvidékeken kívül a föld gleccserekben leggazdagabb vidéke: az Indiához tartozó, 70 km hosszú Sziacsen-gleccser, illetve a 63 km-es Biafo-gleccser a világ második és harmadik leghosszabb gleccsere a sarkvidékeken kívül.[2]

A Karakorumot északkeletről a Tibeti-fennsík határolja, északról pedig a Wakhan-folyosó és a Pamír. Déli határát az Indus és két mellékfolyója, a Gilgit és a Sjok (Shyok) jelentik, melyek a vonulatot a tulajdonképpeni Himalája északnyugati végétől elválasztják. Az Indus lejjebb dél felé, a pakisztáni alföldek felé veszi útját.

Magasságának és zord felszínének köszönhetően a Karakorum sokkal kevésbé lakott, mint keletebbre a Himalája egyes vidékei. Európai felfedezők először a 19. század elején jutottak fel a hegységbe, később pedig - 1856-tól - brit földmérők térképezték fel.

A Muztagh-hágón 1887-ben kelt át a Younghusband-féle expedíció, a Hunza-folyó feletti völgyeket (ahol a hunzák élnek) pedig Martin Conway fedezte fel 1892-ben. Az 1910-es és '20-as években végzett kutatások rögzítették a hegyvidék nagyjának földrajzát.

Marcel Ichac filmet készített a Karakorumról, melyben megörökítette a hegyláncra tett 1936-os francia expedíciót. A film ezüst oroszlánt nyert az 1937-es velencei filmfesztiválon.

A Karakorum egy részéről, mely határvita tárgyát képezi India és Kína között, a kínai kormányzat nagyméretű, méretarányos makettet készített.[3][4][5]

Geológiai jelentősége[szerkesztés]

A Karakorum és a Himalája számos okból különös jelentőséggel bír a földtani kutatók számára. Geológiailag nagyon aktív területek ezek, lévén két kontinens ütközési vonalában helyezkednek el, így nagyon fontosak a lemeztektonikai kutatásokban. A gleccserek pedig az éghajlatváltozások nyomon követésében játszanak kiemelt szerepet, mivel kiterjedésükkel-összehúzódásukkal jól követik a terület hőmérsékletében és csapadékosságában hosszú távon bekövetkező változásokat. De a vonulat - létrejöttekor - akár okozója is lehetett bizonyos éghajlatváltozásoknak. A légköri hatásoknak közvetlenül kitett, nagy tömegű szikla elaprózódásakor szén-dioxidot von el a levegőből; az üvegházhatást okozó gáz légköri mennyiségének csökkenése pedig hozzájárulhatott a föld klímájának hűvösödéséhez, mely eljegesedések sorozatát indíthatta el, ez a kainozoikumi eljegesedés.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ázsiaföldr 144. o.
  2. A tádzsikisztáni Fedcsenko-gleccser 77 km hosszú. A Karakorumban található Baltoro- és Batura-gleccser, valamint a dél-chilei Brüggen-gleccser egyaránt 57-57 km hosszúak. A mérési adatok alapját a közelmúltban készült felvételek adják, 1:200000 méretarányú orosz topográfiai térképek, illetve a következő kiadvány kiegészítésével: Jerzy Wala:Orographical Sketch Map: Karakoram: Sheets 1 & 2, Swiss Foundation for Alpine Research, Zürich, 1990.
  3. Google Earth Community: China - Huangyangtan - Scale model of landscape?. [2008. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 27.)
  4. http://www.theregister.co.uk/2006/07/19/huangyangtan_mystery/
  5. ABC News: Google Geek Unearths Military Secret

Források[szerkesztés]

  • Ázsiaföldr: Horváth Gergely, Probáld Ferenc, Szabó Pál (szerk): Ázsia regionális földrajza. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 1998. ISBN 9789632840215  

További információk[szerkesztés]