Kandírozott mandarinzselészínű áramvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kandírozott mandarinzselészínű áramvonal
Szerző Tom Wolfe
Eredeti cím The Kandy-Kolored Tangerine-Flake Streamline Baby
Ország Amerikai Egyesült Államok
Nyelv angol
Műfaj esszé
Kiadás
Kiadó Farrar, Straus & Giroux
Kiadás dátuma 1965
Magyar kiadó Európa Könyvkiadó
Magyar kiadás dátuma 2007
Fordító Bartos Tibor
Média típusa könyv
ISBN 978 963 07 8095 7

A Kandírozott mandarinzselészínű áramvonal Tom Wolfe első gyűjteményes esszékötete volt, melyet 1965-ben adtak ki. A könyv az esszégyűjtemény egyik történetéről kapta címét, mely eredetileg 1963-ban az Esquire magazinban jelent meg „There Goes (Varoom! Varoom!) That Kandy-Kolored (Thphhhhhh!) Tangerine-Flake Streamline Baby (Rahghhh!) Around the Bend (Brummmmmmmmmmmmmmm)…” címmel. Wolfe-nak az Esquire-ben megjelent esszéjét és ezt az első könyvét gyakran tekintik az új zsurnalizmus korai darabjának.

Esszék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A könyv bevezetőjében Wolfe elmeséli, hogy amikor 1963-ban hozzáfogott a könyv címadó esszéjének, a kézileg átszabott, felsrófolt autók világáról szóló tudósításának az írásához az Esquire magazin számára, súlyos írói blokk tört rá. Határideje közeledtével összeszedte feljegyzéseit, nem sokat adva az írás hagyományos szabályaira, és átadta azokat szerkesztőjének Byron Dobellnek. Dobell állítólag egyszerűen lehagyta a „kedves Byron” megszólítást és Wolfe feljegyzéseit jelentette meg cikként.[1]

Wolfe felsrófolt, feltuningolt autókról szóló beszámolójának központi alakjai Ed Roth, a méretautó-művészet (Kustom Kulture) mozgalom egyik alapítója, és George Barris, aki ugyan teljesen másként közelít a kocsik feltuningolásához (Barris tisztán művészi alapokon, míg Roth kocsijai azért vezethetők is), de azért a tuningolók királyának nevezi magát.[1]

A könyv 22 esszéjének egyetlen összekötő eleme Wolfe-nak a tudósítás jelen idejű műfajában végzett kísérleti technikája. Az ebben a művében is felbukkanó, Wolfe teljes életútját elkísérő karakterek, kifejezik Wolfe-nak a társadalmi rang, kultúra, és ízlés iránti érdeklődését.[2][3]

Az esszégyűjtemény további darabjai a Las Vegas! (Mi?) Las Vegas! (Nem hallom! Nagy a ricsaj!) Las Vegas!!!!! (Las Vegas (What?) Las Vegas (Can't hear you! Too noisy) Las Vegas!!!!), egy korai pillanatkép a botrányos város imidzse felé sodródó Las Vegasról azokból az időkből, amikor a város még nem volt annyira ismert, mint napjainkban, vagy az Ötödik Beatle (The Fifth Beatle) és Az első kamaszmilliomos (The First Tycoon of Teen), mely popzenei szereplőknek, Murray the K-nek és Phil Spectornak a bemutatása.[4]

A könyv számos kritikus által legütősebbnek tartott esszéje Az utolsó amerikai hős (The last American hero), Johnson Öcsinek (Junior Johnson), a stokkversenyzés és a NASCAR egyik korai csillagának profilja. Az esszé bepillantást enged a verseny egy napjába; Wolfe megvizsgálja a versenykultúra felemelkedését, és hogy az milyen éles ellentétet mutat az Európában népszerű Grand Prix-versenyzéssel. Az utolsó amerikai hősből 1973-ban filmet is készítettek, melyben Johnson szerepét Jeff Bridges alakította.

Stílusa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amint azt már a könyv címe is sugallja, a műben Wolfe szándékosan színes nyelvezetet használ, ami mellett virtuózan alkalmazza a hangutánzó szavakat, a szöveget többféle betűképpel tarkítja: nagybetűkkel, dőlt betűkkel, többszörözött felkiáltó jellel, kötőjelekkel stb. ír. Wolfe irásának egy másik jellegzetessége, hogy akár egyetlen mondaton belül is képes precíz műszaki vagy tudományos ismertetésről könnyed társalgási nyelvre átváltani. Miközben orvosi zsargont használ az emberi test leírására, köznyelvi, gyakran vulgáris fordulatokat használ a szubkultúrák leírásánál.[5][6]

Ezek a technikák maradtak Wolfe írói pályafutásának ismertetőjegyei a Kandírozott mandarinzselészínű áramvonal után is: a The Pump House Gang esszégyűjteményben és a Savpróbában (The Electric Kool-Aid Acid Test), Wolfe-nak Ken Kesey-ről és a körülötte formálódó Merry Pranksters csoportról írt krónikájában.

A könyv kiadása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A könyv első megjelenéseskor a könyvkereskedők a Kandírozott mandarinzselészínű áramvonalat a könyvesboltok szociológiai részlegébe tették. A könyv számos kiadása Kurt Vonnegut nem teljes idézetével kezdődik: „véleményem: kitűnő könyv egy zsenitől”. Vonnegut teljes mondata azonban így hangzik: „véleményem: kitűnő könyv egy zsenitől, aki bármit megtesz, hogy magára vonja a figyelmet”.[7][8][9] Ugyanebben a recenzióban Vonnegut a következőt írta: „Érdekes módon e gyűjtemény leggyengédebb része Kipling egy versének mélységein alapul, hőse pedig egy üzletember, Huntington Hartford”.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Ragen 2002, p. 12
  2. Ragen 2002, p. 60
  3. "The Wolfe-Man", Newsweek, June 28, 1965, p. 90. In Shomette 1992, p. 5–6.
  4. Ragen 2002, p. 61–64
  5. Ragen 2002, p. 59–61
  6. Smith, William James. "The Kandy-Kolored Tangerine-Flake Streamline Baby", Commonweal, September 17, 1965, pp. 670–72. In Shomette & 1992 9–10.
  7. Ragen 2002, p. 59
  8. Vonnegut, Kurt, Jr. "Infarcted! Tabescent!"The New York Times Book Review, June 27, 1965. Retrieved on January 13, 2008.
  9. Capouya, Emile. "True Facts and Artifacts", Saturday Review, July 31, 1965, pp. 23–24. InShomette & 1992 7–8.

Ez a szócikk részben vagy egészben a The Kandy-Kolored Tangerine-Flake Streamline Baby című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]