Kanadai daru
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Grus canadensis (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kanadai daru témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kanadai daru témájú médiaállományokat. |
A kanadai daru (Grus canadensis) a madarak (Aves) osztályának a darualakúak (Gruiformes) rendjéhez, ezen belül a darufélék (Gruidae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Szibéria északkeleti részén és Észak-Amerika északi részén költ, telelni levonul egészen Mexikóig. Mocsarak és nedves rétek lakója. A kanadai darut a törvényes védelem ellenére még mindig üldözik a farmerek. A déli populációkat a kihalás veszélye fenyegeti.
Alfajai [szerkesztés]
- kis kanadai daru (Grus canadensis canadensis)
- nagy kanadai daru (Grus canadensis tabida)
- kanadai daru (Grus canadensis rowani)
- floridai daru (Grus canadensis pratensis) – Florida és Georgia
- mississippi daru (Grus canadensis pulla) – veszélyeztetett
- kubai daru (Grus canadensis nesiotes) – Kuba
Megjelenése [szerkesztés]
Testhossza 105 centiméter, a tojó valamivel kisebb, mint a hím. Szárnyfesztávolsága 175-195 centiméter, testtömege 3-5 kilogramm. A kifejlett madaraknak, a vörös homlokukat és fehér arcukat kivéve a tollazatuk szürke. A fiatal madár fejének és nyakának színezete a világosbarnától a szürkéig változhat, hiányzik a piros homlokpajzs. A kifejlett madárra jellemző tollazat két és fél év alatt alakul ki. Erős szárnya hosszú, könnyed csapásaival a kanadai daru impozáns látványt nyújt. Hosszú nyakát a gémektől eltérően egyenesen előrenyújtja.
Életmódja [szerkesztés]
A kanadai daru társas költöző madár (kivéve a déli populációkat). Magvakkal, rügyekkel, levelekkel, gyümölcsökkel és kisebb állatokkal táplálkozik.
Szaporodása [szerkesztés]
Az ivarérettséget 3 éves korban éri el. A költési időszak április-május között van. Évente egyszer költ. A hím lelógó dísztollait kiterjesztve udvarol a tojónak. A tojó a földre, növényi anyagokból rakott kisebb halomra rakja tojásait. A fészekalj többnyire 2 ovális, fehér, világosbarna foltos tojásból áll. A tojásokon 30 napig mindkét szülő kotlik. A fiókák néhány nap múlva elhagyják a fészket, és mindkét szülő gondoskodik róluk. A fiatal madarak körülbelül 70 nap múlva válnak röpképessé.
|
|
Források [szerkesztés]
- ↑ Iucnredlist.org: A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.) (angolul)
- ↑ Jboyd.net Taxo: Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
- ↑ Itis.gov: A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.) (angolul)
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Mek.oszk.hu - magyar neve
