Kalmük ábécé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kalmük ábécé a kalmük nyelv írására használatos.

A nyelvet eredetileg a XIII. századtól az ujgur-mongol írással jegyezték le, amit 1648-ban a Zaja Pandit nevű buddhista szerzetes átdolgozott és elnevezte tod bicsignek (halha mongolul: Тод бичиг, „világos írás”). Ezt az írást 1924-ben a ma is használt cirill írással cserélték le.[1] Ezzel szemben a Kínában élő kalmükök még ma is a todo bicsiget használják.

A kalmük ábécé és átírásai[szerkesztés]

nagybetű kisbetű ISO 9[2] KNAB[3] ALA/LC[4] WWS[5] IPA a betű neve
А а a a a a [a] а
Ә ә ä ă ä [æ] ә
Б б b b b b [b] бэ
В в v v v w [w][6] вэ
Г г g g g g [g] гэ
Һ һ ǧ ɣ[7] [ʁ] һа
Д д d d d d [d] дэ
Е е e e, je[8] e e, ye[9] [ɛ]/[jɛ] е
Ё[10] ё ë ë ë - [ɔ]/[jɔ] ё
Ж ж ž ž zh ž[11] [ʒ] жэ
Җ җ ž̦ j ǰ [d͡ʒ] җэ
З[10] з z z z z [z] зэ
И и i i i i [i] и
Й й j j ĭ y [j] й[12]
К к k k k k [k] ка
Л л l l l l [l] эл
М м m m m m [m] эм
Н н n n n n [n] эн
Ң ң ņ ŋ ng ng [ŋ] эң
О о o o o o [ɔ] о
Ө ө ô ö ȯ ö [œ] ө
П п p p [p] пэ
Р р r r r r [r] эр
С с s s s s [s] эс
Т т t t t t [t] тэ
У у u u u u [u] у
Ү ү ù ü ü [y] ү
Ф[10] ф f f f - [f] эф
Х х h h kh x[13] [x] ха
Ц ц c c ts c[14] [t͡s] цэ
Ч ч č č ch č[15] [t͡ʃ] чэ
Ш ш š š sh š[16] [ʃ] ша
Щ[10] щ ŝ šč shch - [ʆtʆ] ща
Ъ[10] ъ " " " - - твёрдый знак
Ы[10] ы y y y - [ɨ] еры
Ь[10] ь ' ', j[17] ' ' [ʲ] мягкий знак
Э э è è, e[18] ė e [ɛ] э
Ю ю û ju iu yu [ju] ю
Я я â ja ia ya [ja] я

A hosszú magánhangzókat az írás kettős betűkkel jelöli: аа, əə, ее, ии, оо, өө, уу, үү.

A kalmük nyelvben van egy ún. redukált hang is, melyet azonban az íráskép nem rögzít, így az átírás sem tartalmazza. Általában ez a hang a mássalhangzó-torlódások feloldásaként használatos, és általában egy gyenge [ɨ]-nek, vagy [ə]-nek hangzik, pl.: харһлдлһн, melynek átírásai: harḥldlḥn - harǧldlǧn - kharḣldlḣn - xarɣldlɣn, kiejtése: [xarʁɨldɨɨn].

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. National Bibliography of Kalmykiia (angol nyelven). University of Illinois. (Hozzáférés: 2022. június 23.) „[...] and until 1924, on the Clear Script (Bichig, related to the Mongolic script).”
  2. ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
  3. Kohanimeandmebaas, 2003–04–20
  4. America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
  5. Thee World’s Writing Systems. Peter T. Daniels & William Bright (eds.). New York, 1996.
  6. Orosz eredetű szavakban [v]
  7. Nyomdatechnikai okokból helyettesíthető gh-val
  8. Szó elején, magánhangzó után, valamint й, ъ és ь után je, máskor e
  9. Szó elején ye, máskor e
  10. a b c d e f g Csak idegen eredetű szavakban fordul elő.
  11. Nyomdatechnikai okokból helyettesíthető zh-val
  12. Kiejtése [jɨ]
  13. Használható helyette a kh is
  14. Használható helyette a ts is
  15. Használható helyette a ch is
  16. Használható helyette a sh is
  17. д, л, н, т után j, máskor '
  18. Szó elején, magánhangzó után, valamint й, ъ és ь után e, máskor è

További információk[szerkesztés]