Kalmár Magda (pszichológus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kalmár Magda
Életrajzi adatok
Született1944május 13. (79 éves)
Budapest
Ismeretes mintpszichiáter
Nemzetiségmagyar magyar
Állampolgárságmagyar
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
ELTE pszichológia szak
Pályafutása
Szakterületgyermekpszichológia
Tudományos fokozatPhD (1994)
Habilitáció (2000)
Munkahelyek
ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar
Pedagógiai Pszichológiai Kutatóintézet (PPK)
Pszichológiai Intézet
Kognitív Fejlődéspszichológiai Intézeti Központ
egyetemi tanár
kutató
központvezető
Magyar Tudományos Akadémia
Pszichológiai Intézet
tudományos munkatárs (1969-1972)
Jelentős munkáiAz intelligencia alakulásának előrejelezhetősége és váratlan fordulatai (2007)
Tudományos publikációk száma150
Szakmai kitüntetések
Társasági Emlékérem (2008)
Pro Universitate, arany fokozat, ELTE (2010).

Kalmár Magda (Budapest, 1944. május 13. –) pszichológus, egyetemi tanár, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE-PPK) Pszichológiai Intézetében a Kognitív Fejlődéspszichológiai Intézeti Központban központvezető. Az ELTE Pszichológiai Doktori Iskola törzstagja.

Kutatási területe[szerkesztés]

A fejlődés egyidejű és longitudinális összefüggésmintázatai a perinatális rizikó és a környezeti feltételek függvényében.

Életútja[szerkesztés]

Felsőfokú tanulmányokat az ELTE Bölcsészettudományi Kar (ELTE-BTK) pszichológia szakán folytatott, pszichológus oklevelet szerzett (1967). Pályakezdő éveiben a Móra Ferenc Középiskolai Leánykollégium és Egészségügyi Szakközépiskolában dolgozott, mint kollégiumi nevelőtanár, pszichológia tanár és mint az OPI kutatási ösztöndíjasa (1967-1969). 1969-ben bekerült a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézetébe tudományos segédmunkatársi, majd munkatársi beosztásba.

1972 óta mind a mai napig az ELTE munkatársa tanári, kutatói, tudomány- és intézetszervezői beosztásokban. Bölcsészdoktori disszertációját Az élő természetről alkotott fogalmak fejlődési sajátosságai a felső tagozatba lépés időszakában címen és témakörben 1973-ban védte meg summa cum laude minősítéssel.[1] 1983-ban speciális pedagógiai szakpszichológusi képesítést is szerzett. 1994-ben megvédett kandidátusi disszertációjával az MTA döntése nyomán mind a PhD, mind a nagydoktori fokozatot elérte a pszichológiai tudományok szakágban, melynek nyomán kinevezték egyetemi tanárnak. 2000-ben habilitált az ELTE-n. A PhD képzésbe kezdettől bekapcsolódott oktatóként és témavezetőként, ma már három témavezetettje nyerte el a PhD fokozatot (2002; 2003; 2009); jelenleg (2011) további négy témavezetettje van a doktorandusz hallgatók körében.

Szervezőkészsége révén nagy mértékben hozzájárult az ELTE PPK változó körülményekhez, lehetőségekhez, feladatokhoz való alkalmazkodásához, kiváló szakmai és nyelvtudása (orosz, francia, angol) révén pedig a nemzetközi kapcsolatok ápolásához. 1987-től 2007-ig öt OTKA projektet vezetett, az elsőt 1987-1991 közt, a következőt 1991-1994 közt: A környezet intellektuális serkentő hatása biológiailag veszélyeztetett gyermekek értelmi fejlődésére; 1995-1998 közt Koraszülött gyermekek hosszú távú fejlődése: az előrejelzés és az intervenció lehetőségei; 1999-2002 között A koragyermekkori fejlődés egyidejű és longitudinális mintázatai: a koraszülöttség szerepe; 2003-2007 közt Az értelmi fejlődés és a viselkedésszervezés egyidejű és longitudinális összefüggésmintázatai a perinatális rizikó és a környezeti feltételek függvényében. Kutató munkatársként vett részt 1997-1998-ban a Gervai Judit vezette FKFP[2] pályázatban, melynek témája: A kötődési viselkedés dezorganizációjának háttere: A szülői szorongás és trauma hatása a szülő-gyermek kapcsolatra.

Nemzetközi kapcsolatok[szerkesztés]

Nemzetközi kapcsolatainak kezdete a British Council ösztöndíjához kötődik, amelynek keretében 1975. november és 1976. június között az Oxford-i Egyetem Kísérleti Pszichológiai Tanszékén kutatott. Külföldön is oktatott 1986 óta, International Society for the Study of Behavioral Development európai kutató-továbbképzési szemináriumán (Prága, 1986); Flinders University tanárképző intézete, Adelaide, South Australia (1988); a Wisconsin Egyetemen (Madison, USA) nyári kurzust tartott (1991); a Cambridge-i Egyetemen, a St John's College-ban (Egyesült Királyság) vendégtanárként működött (1994). Külföldi útjai során számos nemzetközi pszichológiai társaság és szakmai folyóirat munkájába bekapcsolódott, s mintegy hozta a kapcsolatokat az egyetemnek és a munkatársaknak.

Tudományos munkái (válogatás)[szerkesztés]

  • Kalmár Magda (1985) Adalékok a kreativitás és az intelligencia viszonyának problémájához : nagy óvodás gyerekek vizsgálatának tapasztalatai. In: Hunyady György (szerk.) Pszichológiai tanulmányok XVI. kötet. Budapest, Akadémiai Kiadó.
  • Kalmár Magda (1993). Koraszülött és időre született gyerekek értelmi fejlődésének longitudinális összehasonlító vizsgálata. (Kandidátusi disszertáció.)
  • Kalmár Magda (1996). The course of intellectual development in preterm and full-term children.: An 8-year longitudinal study. International Journal of Behavioral Development. 19:(3) pp. 491–516.
  • Kalmár Magda, Estefán Varga M. (1997). Prematurely born children at school. Acta Physica Debrecina, pp. 155–164.
  • Kalmár M, Boronkai J (2001). Az otthoni környezet minőségének szerepe koraszülött gyerekek hosszútávú értelmi fejlődésében. Magyar Pszichológiai Szemle, (3) pp. 387–410.
  • A pszichológia szerepe a változó társadalomban. Magyar Pszichológiai Társaság XVII. Országos Tudományos Nagygyűlése. 2006. május 25-27., Budapest. Program és előadáskivonatok; fel. szerk. Kalmár Magda; Magyar Pszichológiai Társaság, Bp., 2006
  • Kalmár Magda (2007). Az intelligencia alakulásának előrejelezhetősége és váratlan fordulatai : rizikómentesen született, valamint koraszülött gyerekek követésének tanulságai. Budapest, ELTE Eötvös K. pp. 103 ISBN 978-963-463-960-2
  • Ribiczey N., KALMÁR M., Tóth I. (2010). Anyák és egyéves gyerekeik interakciója játék helyzetben – számít-e, hogy a csecsemő koraszülött volt? Pszichológia, 30:(1) pp. 43–58.
  • Danis I, KALMÁR, M (2010). A fejlődés természete és modelljei, In: Danis, I., Farkas, M, Herczog, M., Szilvási, L., Danis I, Farkas M, Herczog M. (szerk.) A génektől a társadalomig: a kora gyermekkori fejlődés színterei. Budapest: Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet. pp. 74–122. (Könyvfejezet, szakkönyv része).

Szerkesztőbizottsági tagságai (válogatás)[szerkesztés]

  • Magyar Pszichológiai Szemle, 1991 óta (korábban 1981-1985);
  • Alkalmazott Pszichológia, 2009 óta;
  • European Journal of the Psychology of Education, 1983 óta;
  • European Journal of Developmental Psychology, 2003 óta;
  • Infant and Child Development, 1999-2004;
  • Early Development and Parenting, 1991-1998;
  • Ab Initio: An International Newsletter for Professionals Working with Infants and their Families (1989-1995).

Tudományos tisztségei (válogatás)[szerkesztés]

  • OTKA Pszichológiai Zsűri (1991-1995; 2002-2005)
  • MTA Köztestület tagja (1997 óta)
  • Fejlődéspediátriai Munkacsoport (1997 óta)
  • A Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet Tudományos Tanácsának tagja (2001 óta)
  • ELTE PPK Tudományos Bizottságának tagja (2003 óta)

Társasági tagság (válogatás)[szerkesztés]

  • Magyar Pszichológiai Társaság (MPT) Fejlődéspszichológiai Szekciójának vezetője (1995-2005), (előzőleg titkára); az elnökség tagja (2003-2007)
  • International Society for the Study of Behavioral Development (lSSBD), Executive Committee[3] tagja (1987-1994)
  • European Society for Developmental Psychology, az Executive Committee tagja a társaság megalakulása, 1995 óta
  • EFPA[4] Standing Committee on Scientific Affairs, az MPT delegáltja 2003 óta
  • International Society for Music Education, a Research Commission tagja 1992-től 1998-ig
  • International Yehudi Menuhin Foundation, a Scientific Committee tagja 1998-tól 2000-ig
  • Pro Excellentia Alapítvány a Napközbeni Kisgyermekellátásért, kuratóriumi tag
  • Dévény Anna Alapítvány a Mozgássérült Gyermekekért, felügyelő bizottsági tag

Díjak, elismerések (válogatás)[szerkesztés]

  • Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem (1969)
  • A Művelődési Minisztérium elismerő oklevele tudományos diákkör vezetéséért (két ízben)
  • Kiváló munkáért (1979)
  • TIT Jubileumi emlékérem (1979)
  • Széchenyi Professzori Ösztöndíj (2000-2003)
  • Társasági Emlékérem (Magyar Pszichológiai Társaságtól, 2008)
  • Pro Universitate, arany fokozat, ELTE (2010)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 1947-től a rendszerváltásig az ún. kisdoktori disszertációk adtak lehetőséget a tudományos munka világába való tényleges belépésre, 1990 után ez hirtelen semmivé vált, később bizonyos feltételekkel át lehetett minősíttetni PhD fokozatra.
  2. Oktatási Minisztérium Felsőoktatási kutatási és fejlesztési pályázat (FKFP). [2008. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 11.)
  3. Magyarul: Végrehajtó Bizottság
  4. Teljes nevén: European Federation of Psychologists' Associations

Források[szerkesztés]