Kalmár László (matematikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a matematikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Kalmár László (egyértelműsítő lap).
Kalmár László
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
SzületettKalmár László
1905. március 27.
Edde-Alsóbogátpuszta
Elhunyt1976. augusztus 2. (71 évesen)
Mátraháza
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
GyermekeiKalmár Éva
Foglalkozásamatematikus, egyetemi tanár, MTA tag
Iskolái
Kitüntetései
SírhelyeBelvárosi temető (Szeged)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalmár László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kalmár László (Edde-Alsóbogátpuszta, 1905. március 27.[3] – Mátraháza, 1976. augusztus 2.) magyar matematikus, az MTA tagja. Kutatási területe: matematikai analízis, matematikai logika és alkalmazásai, különösen a kibernetika, a számítástudomány és a matematikai nyelvészet területén.

Élete[szerkesztés]

Apja, Kalmár (Krausz) Zsigmond pápai születésű uradalmi intéző volt, anyja Krausz Róza (1869–1921)[4] kereskedőcsaládból származott. Apját korán elvesztette, majd családjával Budapestre költözött. Középiskolai tanulmányait már a fővárosban végezte. 1927-ben szerzett matematika-fizika szakos középiskolai tanári oklevelet és doktori fokozatot a budapesti tudományegyetemen. 1927-től a szegedi Ferenc József Tudományegyetemre, a Matematikai Intézetbe került Riesz Frigyes, Haar Alfréd, Kerékjártó Béla[5] mellé. 1932-ben az "Arithmetika és analysis" tárgykörből magántanárrá habilitálták. Riesz Frigyes javaslatára az 1932-33-as tanévben a Matematikai és Természettudományi Kar Kalmár Lászlót bízta meg az Elemi Mennyiségtan Tanszék oktatási, kutatási feladatainak ellátásával, a tanszék azonban elhalt, mert a minisztérium takarékossági okokból nem nevezett ki professzort.

1940. október 19-én a Ferenc József Tudományegyetem visszaköltözött Kolozsvárra, helyében azonnal megalapították Szegeden a Horthy Miklós Tudományegyetemet. Megkezdődtek az átigazolások, Kalmár László magántanári habilitációját nem ismerték el ezen az egyetemen a faji üldöztetés miatt. 1944 tavaszán a Sztójay-kormány fajüldöző rendelete nyomán adjunktusi állása és szakóraadói tevékenysége alól is felmentették. Nagy nehezen megúszta a deportálást, s Szegeden már 1944 októberében eltörölték a fajüldöző törvényt az egyetemen, visszavették Kalmár Lászlót adjunktusnak, s egyike volt azoknak, akik a matematika oktatást és kutatást feltámasztották a háborús károk által sújtott egyetemen.

1945 áprilisában elismerték Kalmár László magántanári habilitációját. Riesz Frigyest meghívták és kinevezték a budapesti egyetem III. sz. Matematika Tanszékére, utódja Szegeden 1947. március 18-án Kalmár László lett, mint a felsőbb mennyiségtan nyilvános rendes tanára, s mint a Bolyai Intézet igazgatója. A második világháborút követő években Rédei László munkatársa, majd Kalmár László tanársegédje volt Szele Tibor, az absztrakt algebra híres művelője. A háború után a Bolyai Intézetben dolgozott Aczél János és Fáry István is, akik később pályájukat az Egyesült Államokban folytatták.

A Magyar Tudományos Akadémia 1949-ben választotta levelező, 1961-ben rendes tagjai sorába. 1952-ben érte el a nagydoktori fokozatot. 1949/50-ben ő látta el a szegedi egyetem rektori teendőit. A továbbiakban számos tudományos tisztséget töltött be, s működött szakmai társaságokban, szerkesztett lapokat. 1971-ben a Matematikai és Számítástudományi Tanszék kettévált, a Halmazelméleti és Matematikai Logikai Tanszék vezetője Fodor Géza lett, a továbbiakban Kalmár László a Számítástudományi Tanszéket vezette egészen 1975. októberi nyugdíjazásáig.

Örökmozgó, állandóan szervező, a matematikát, a tanítást, az életet szenvedélyesen szerető ember volt. 1976-ban érte a halál, a szegedi Belvárosi temetőben nyugszik.[6]

Munkássága[szerkesztés]

A 20. század utolsó évtizedeiben bekövetkező információrobbanás egyik előfutára és előkészítője volt a matematikai logika és a számítástudomány területén. E területeken kifejtett elméleteinek (játékelmélet, algoritmusok) még a létjogosultságáért is meg kellett küzdenie. 1962-ben életre hívhatta a Kibernetikai Laboratóriumot, amelyben 1964-ben már számítógép működött. Ez a Laboratórium és Kalmár László Számítástudományi Tanszéke képezte alapját a mai Informatikai Tanszékcsoportnak a szegedi egyetemen, ahol programtervező és programozómatematikusok képzése folyik. Kalmár László idejében alkalmazott matematikusok képzéséről beszéltek, de ezt tette Kalmár László már 1957-től kezdve, nála meg lehetett ismerkedni a kibernetika legújabb eredményeivel.

1956-ban a szegedi Bolyai Intézet keretében alakult meg az MTA Matematikai Kutató Intézetének Funkcionálanalízis Osztálya Szőkefalvi-Nagy Béla vezetésével, 1957-től pedig az MTA Matematikai Kutatóintézetének Matematikai Logika és Alkalmazásai csoportja (1958-tól Osztálya) Kalmár László vezetésével. E két kutatási egység 1967. január 1-jétől az MTA Analízis Tanszéki Kutatócsoportjává, illetve az MTA Matematikai Logikai és Automataelméleti Kutatócsoportjává alakult át.[7]

Tudományos közleményeit német, francia és angol nyelven adta közre.

Tudományos tisztségei[szerkesztés]

SZTE Kalmár László Informatikai Intézet
  • MTA Matematikai Bizottság (1953–1976)
  • Filozófiai Főbizottság (1957–1976)
  • Tudományfilozófiai Nemzeti Bizottság, tag (1958–1976)
  • Elnökségi Kibernetikai Bizottság, tag és elnök (1961–1970)
  • TMB[8] Matematikai Szakbizottság (1963–1976)
  • Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály Matematikai és Alkalmazott Nyelvészeti Munkabizottság (1964–1976)
  • Matematikai Kutató Intézet Tudományos Tanácsa (1965–1976)
  • Számítástechnikai Központ Tudományos Tanácsa tagja, (1965–1976)
  • SZAB[9] Matematikai, Fizikai és Kémiai Szakcsop. és Szakbiz. tag
  • Kibernetikai és Számítástechnikai Munkabizottság elnöke (1969–1976)
  • Association for Symbolic Logic Comm. Logic in Europe tagja (1966–1976)
  • Int. Federation for Inf. Processing Working Group 2.2 tagja (1967–1976)
  • OMFB tagja (1970–1976)

Szerkesztés[szerkesztés]

  • Acta Cybernetica főszerk. (1969–1976)

Szerkesztő Bizottsági tagság[szerkesztés]

  • Acta Mathematica Hungarica (1956–1976)
  • Matematikai Lapok (1950–1976)
  • Studia Sci. Math. Hung. (1966–1976)
  • Információ - Elektronika (1966–1976)
  • Periodica Math. Hung. (1970–1976)
  • Journal of Symbolic Logic (USA, 1944–1951)
  • Zeitschrift für Math. Logik und der Math. (NDK, 1955–1976)
  • Archív für Math. Logik und Grundlagenforschung (NSZK, 1956–1976)
  • Elektronische Inf. und Kybernetik (NDK, 1965–1976)

Társasági tagság[szerkesztés]

  • Természettudományi Társaság (1926–1976)
  • Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társaság (1926–1976)
  • Bolyai János Matematikai Társulat (1947–1976)
  • Neumann János Számítógéptudományi Társaság, tiszteletbeli elnök (1969–1976)
  • Magyar Nyelvtudományi Társaság (1962–1976)
  • Magyar Pedagógiai Társaság (1969–1976)
  • Gesellschaft Angewandte Mathematik u. Mechanik (1960–1976)

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

  • König Gyula jutalom (1936)
  • Kossuth-díj ezüst fokozat (1950)
  • Beke Manó emlékdíj (1958)
  • Felszabadulási jubileumi emlékére (1970)
  • Szele Tibor-emlékérem (1970)
  • Állami Díj első fokozat (1975) – A matematika alapjainak kutatásában és a számítógépek elméletében elért eredményeiért.
  • József Attila emlékérem (1975)
  • Neumann János emlékérem (1976)
  • Magyar Örökség díj (2002) /posztumusz/

Emlékezete[szerkesztés]

Rédei László, Kalmár László és Szőkefalvi-Nagy Béla emléktáblája a szegedi Pantheon falán (Kalmár Márton alkotása)
A 2007-ben megszűnt szakközépiskola táblája
Budapest, II. kerület, Jurányi utca 1.

A szegedi egyetemen a Kibernetikai Laboratórium,[10] mára már az Informatikai Intézet nevet viseli, s mindenekelőtt Kalmár László nevét: Kalmár László Informatikai Intézet, valamennyi hallgató és egyetemi dolgozó mind a mai napig ott tanulja az informatika alapjait.

Emlékét őrzik még a róla elnevezett, a 3–8. osztályos általános iskolásoknak minden évben megszervezett matematikaverseny, valamint a Budapest II. kerületében található, 1990-től 2007 nyaráig nevét viselő számítástechnikai szakközépiskola. (1990-ig Hámán Kató Közgazdasági Szakközépiskola, 2007-től egybeolvasztva a Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Gimnáziummal.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b https://www.computer.org/profiles/laszlo-kalmar
  2. ↑ https://magyarorokseg.hu/eddigi-dijazottak/
  3. ↑ Születési bejegyzése a somogyjádi polgári születési akv. 27/1905. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  4. ↑ Kalmár Zsigmondné Krausz Róza halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 201/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  5. ↑ Őket szokás nevezni az első nagy matematikus triumvirátusnak a szegedi egyetemen.
  6. ↑ Szeged, Belvárosi temető. XVII.-díszsírhely-24. In Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008. 19. o. ISBN 978-963-06-5260-5
  7. ↑ Csákány Béla - Varga Antal i. m. 392. p.
  8. ↑ Tudományos Minősítő Bizottság
  9. ↑ Szegedi Akadémiai Bizottság
  10. ↑ Diák nyelven: Kib. Labor

Források[szerkesztés]

  • Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Kalmár László lásd 328-329. p. ISBN 963-482-037-9
  • Szegedi egyetemi almanach : 1921-1970. Szeged, Márta Ferenc – Tóth Károly, 1971. Kalmár László lásd 171-172. p.
  • Csákány Béla - Varga Antal: Matematika. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 = Past and present of Szeged University. /JATE. Szeged : Officina Ny., 1999. 380-402. p.

Irodalom[szerkesztés]

  • Varga Antal: Kalmár László, a magyarországi számítástudomány atyja. Polygon (matematikai, szakdidaktikai közlemények), Szeged, VII./1.; 1997 június
  • Varga Antal: Kalmár László, az ember. Polygon (matematikai, szakdidaktikai közlemények), Szeged, XI./2.; 2002 június
  • Csákány Béla: Kalmár László : (1905-1976). Szegedi műhely, 44.2005:2, 115-121. p.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kalmár_László_(matematikus)&oldid=26684674”