Kalinkavicsi
| Kalinkavicsi (Калінкавічы) | |||
 |
|||
| Jellegzetes poleszjei faházak a Béke utcában | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Fehéroroszország |
||
| Terület | Homeli | ||
| Járás | Kalinkavicsi | ||
| Jogállás | város | ||
| Irányítószám | 247710 | ||
| Körzethívószám | +375 2345 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 38 381 fő (2009) +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 126 m | ||
| Időzóna | EET (UTC+2) EEST (UTC+3) |
||
| Elhelyezkedése | |||
 Kalinkavicsi
Pozíció Fehéroroszország térképén
|
|||
| é. sz. 52° 8′, k. h. 29° 20′ | |||
| Kalinkavicsi weboldala | |||
Kalinkavicsi (Калінкавічы, oroszul Kalinkovicsi) város Fehéroroszország Homeli területének nyugati részén, a Kalinkavicsi járás székhelye. 2006-ban becsült népessége 36,5 ezer fő volt [1]. Homeltől 123 km-re nyugatra a Pripjaty folyó közelében fekszik, a közeli (10 km) Mazirral várospárt alkot. Elsősorban mint vasúti csomópont és iparváros ismert.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Kalinkavicsiről az első írásos említés 1560-ból származik. Sokáig jelentéktelen település volt, fejlődése csak a Homel-Breszt közötti Poleszjei vasútvonal (1882) megépülésével lendült fel, majd 1910-ben a Szentpétervár-Ogyessza közötti vasút is elérte és fontos vasúti csomóponttá avatta. A Poleszje hatalmas erdőségeinek faanyagát ezután gyorsan eljuttathatták a felvevőpiacokra. 1924-1930 között, majd 1939-től újra járási székhely lett. 1941. augusztus 21-én foglalták el a németek. Közelében két hónapon át állt a front 1943 végén, végül 1944. január 14-én szabadult fel. Az itt elesettekre (közülük 15-en kapták meg a Szovjetunió hőse rangot) ma az Alleja Gerojev emlékeztet. 1998-ban a város és a járás közös irányítás alá került.
Gazdasága [szerkesztés]
Hagyományosan fejlett fafeldolgozása, jelentős bútorgyár üzemel itt. Az építőipart a vasbeton szerkezetek gyártása képviseli. Húskombinát, malomipar. A városon keresztülhalad a Breszt-Brjanszk közötti M10-es főút, valamint a Babrujszkot az ukrán határral összekötő P31-es út.
Városszerkezet, látnivalók [szerkesztés]
A városközpont a Poleszjei vasútvonal futásától délre, a Főpályaudvar környékén alakult ki. Észak-déli tengelye a Szovjetszkaja utca, melyet a homeli főút részeként funkcionáló Béke utca (ulica Mira) keresztez. A két út kereszteződése közelében építették ki a város legnagyobb templomát, melyhez impozáns harangtorony is tartozik.
