Kalcium-nitrát
| Kalcium-nitrát | |
|---|---|
| Más nevek | mészsalétrom |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | 10124-37-5 (tetrahidrát: 13477-34-4) |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | Ca(NO3)2 |
| Moláris tömeg | 164,00 g/mol |
| Megjelenés | színtelen, szilárd |
| Sűrűség | 2,466 g/cm³ (vízmentes), 1,82 g/cm³ (tetrahidrát)[1] |
| Olvadáspont |
45 °C (tetrahidrát)[1] |
| Forráspont |
Bomlik[1] |
| Oldhatóság (vízben) | 1740 g/l (0 °C) 2710 g/l (40 °C)[1] |
| Szerkezet | |
| Kristályszerkezet | köbös (vízmentes) |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Oxidáló (O)[1] |
| R mondatok | R8[1] |
| S mondatok | nincs S-mondat[1] |
| LD50 | 302 mg/kg (vízmentes, patkány, szájon át) 3900 mg/kg (tetrahidrát, patkány, szájon át)[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | Kalcium-szulfát Kalcium-klorid |
| Azonos anion | Magnézium-nitrát Stroncium-nitrát Bárium-nitrát |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A kalcium-nitrát egy szervetlen vegyület, a kalcium salétromsavas sója. Fehér színű, levegőn állva szétfolyik. Jól oldódik vízben és alkoholban. 100 g vízben 20 °C-on 139 g oldódik fel. Vizes oldatából tetrahidrátja (Ca(NO3)2 · 4 H2O) kristályosítható ki. Műtrágyaként használják.
Tartalomjegyzék |
Kémiai tulajdonságai [szerkesztés]
Hevítés hatására a tetrahidrát elveszíti a kristályvizét. Még magasabb hőmérsékletre hevítve bomlik. A bomlás termékei az oxigén, a nitrogén-oxid és a kalcium-oxid.
Előfordulása [szerkesztés]
A természetben kalcium-nitrát keletkezik szerves anyagok lebomlásakor (rothadásakor) meszes talajokban. A szerves anyag bomlásakor ammónia keletkezik, amit a nitrifikáló baktériumok salétromsavvá oxidálnak. Ez reakcióba lép a talajban található kalcium-karbonáttal, és így kalcium-nitrát képződik.
Előállítása [szerkesztés]
Iparilag kalcium-karbonátból állítják elő salétromsavban való oldással. Az ekkor keletkező oldatot bepárolják, a kalcium-nitrátot kikristályosítják.
Felhasználása [szerkesztés]
A kalcium-nitrátot műtrágyaként használják. Különösen szikes talajokon használható jól.
Forrás [szerkesztés]
Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret


