Kalcium-fluorid
| Kalcium-fluorid | |
|---|---|
 |
 |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [] |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | CaF2 |
| Megjelenés | fehér kristály |
| Sűrűség | 3,18·103 kg/m3 (szilárd) |
| Olvadáspont |
1402 °C, 1675 K, 2555 °F |
| Forráspont |
2497 °C, 2770 K, 4526 °F |
| Oldhatóság (vízben) | gyakorlatilag oldhatatlan (16 mg/l, 20 °C)[1] |
| Veszélyek | |
| EU oszályozás | Nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] |
| Lenyelés veszélye | kicsi |
| Belégzés veszélye | kicsi |
| Szembe kerülés veszélye | kicsi |
| Bőr-kontaktus veszélye | kicsi |
| R-mondatok | Nincs R-mondat[1] |
| S-mondatok | Nincs S-mondat[1] |
| LD50 | 4250 mg/kg (patkány, szájon át)[2] |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | Kalcium-klorid Kalcium-bromid Kalcium-jodid |
| Azonos anion | Magnézium-fluorid Stroncium-fluorid Bárium-fluorid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A kalcium-fluorid (CaF2) a kalcium és a fluor oldhatatlan ionos vegyülete. A természetben a fluorit (más néven folypát) kristályban fordul elő és a világ legnagyobb fluorforrása. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan. Tömény savakban viszont feloldódik, ekkor hidrogén-fluorid fejlődik.
Az anyagnak köbös szerkezete van, melyben egy kalcium atom nyolc fluoratommal koordinálódik, és minden F- iont négy Ca2+ ion vesz körül.[3] Bár a tiszta anyag színtelen, az ásvány gyakran színes, a F-központok jelenléte miatt.
[szerkesztés] Előállítása
Ipari célokra főként a természetben található fluoritot használják. Ezt porítják, így kerül forgalomba.
Mesterségesen is előállítható. Ha kalcium-klorid oldathoz ammónium-fluorid- vagy nátrium-fluorid oldatot öntenek, majd az ekkor leváló csapadékot híg sósavval melegítik.
[szerkesztés] Felhasználása
A kalcium-fluoridból fluort, hidrogén-fluoridot és más fluorvegyületeket gyártanak. A kohászatban az ércek olvadáspontjának csökkentésére szolgál, a folypát név is innen ered. Opálüveg és zománcok készítésére is alkalmazzák. Optikai készülékekben is használják, mert az ultraibolya fényt a kalcium-fluorid-kristályok átengedik.
[szerkesztés] Források és jegyzetek
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
- ^ a b c d A kalcium-fluorid biztonsági adatlapja (Merck) (németül)
- ↑ A kalcium-fluorid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. november 27. (JavaScript szükséges) (németül)
- ↑ G. L. Miessler and D. A. Tarr “Inorganic Chemistry” 3rd Ed, Pearson/Prentice Hall publisher, ISBN 0-13-035471-6.
