Kalcium-fluorid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kalcium-fluorid
Calcium fluoride.jpg Fluorite-unit-cell-3D-ionic.png
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7789-75-5
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet CaF2
Megjelenés fehér kristály
Sűrűség 3,18·103 kg/m3 (szilárd)
Olvadáspont 1402 °C
Forráspont 2496,85 °C
Oldhatóság (vízben) gyakorlatilag oldhatatlan (16 mg/l, 20 °C)[1]
Veszélyek
EU osztályozás Nincsenek veszélyességi szimbólumok[1]
Lenyelés veszélye kicsi
Belégzés veszélye kicsi
Szembe kerülés veszélye kicsi
Bőr-kontaktus veszélye kicsi
R mondatok Nincs R-mondat[1]
S mondatok Nincs S-mondat[1]
LD50 4250 mg/kg (patkány, szájon át)[2]
Rokon vegyületek
Azonos kation Kalcium-klorid
Kalcium-bromid
Kalcium-jodid
Azonos anion Magnézium-fluorid
Stroncium-fluorid
Bárium-fluorid
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A kalcium-fluorid (CaF2) a kalcium és a fluor oldhatatlan ionos vegyülete. A természetben a fluorit (más néven folypát) kristályban fordul elő és a világ legnagyobb fluorforrása. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan. Tömény savakban viszont feloldódik, ekkor hidrogén-fluorid fejlődik.

Az anyagnak köbös szerkezete van, melyben egy kalcium atom nyolc fluoratommal koordinálódik, és minden F- iont négy Ca2+ ion vesz körül.[3] Bár a tiszta anyag színtelen, az ásvány gyakran színes, a F-központok jelenléte miatt.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ipari célokra főként a természetben található fluoritot használják. Ezt porítják, így kerül forgalomba.

Mesterségesen is előállítható. Ha kalcium-klorid oldathoz ammónium-fluorid- vagy nátrium-fluorid oldatot öntenek, majd az ekkor leváló csapadékot híg sósavval melegítik.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kalcium-fluoridból fluort, hidrogén-fluoridot és más fluorvegyületeket gyártanak. A kohászatban az ércek olvadáspontjának csökkentésére szolgál, a folypát név is innen ered. Opálüveg és zománcok készítésére is alkalmazzák. Optikai készülékekben is használják, mert az ultraibolya fényt a kalcium-fluorid-kristályok átengedik.

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia
  1. ^ a b c d A kalcium-fluorid biztonsági adatlapja (Merck) (németül)
  2. A kalcium-fluorid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. november 27. (JavaScript szükséges) (németül)
  3. G. L. Miessler and D. A. Tarr “Inorganic Chemistry” 3rd Ed, Pearson/Prentice Hall publisher, ISBN 0-13-035471-6.