Kalcium-acetát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kalcium-acetát
Calcium acetate.png
IUPAC-név calcium ethanoate
Kémiai azonosítók
Rövidítés Ca(OAc)2
CAS-szám 62-54-4
KEGG [1]
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C4H6O4Ca
Moláris tömeg 158,138 g/mol
Megjelenés fehér, szilárd
Sűrűség 1,6 kg/L
Olvadáspont 160 °C (acetonná bomlik)
Oldhatóság (vízben) 400 g/l
Veszélyek
EU osztályozás Irritatív (Xi)[1]
R mondatok R36/37/38[1]
S mondatok S26, S36[1]
Öngyulladási
hőmérséklet
680 - 730 °C
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A kalcium-acetát (E263) (más néven kalcium-etanoát) az ecetsav kalciummal alkotott sója. Viszonylag olcsó vegyület, melyet széles körben használnak.

Képlete: Ca(C2H3O2)2.

Erősen higroszkópos anyag, ezért általában monohidrát formájában

(Ca(CH3COO)2.H2O, CAS [5743-26-0]) van jelen.

Alkohollal keverve egy képlékeny, gyúlékony gél keletkezik. Etanollal keverve egy fehér színű, anyag keletkezik, melyet meggyúrva hógolyó-utánzat készíthető.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olcsósága miatt régebben (a kumin-folyamat kifejlesztése előtt) az aceton előállításának alapanyaga volt.[2] [3]

Felhasználási területek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • az élelmiszeriparban elsősorban pékáruk tartósítására alkalmazzák, mert hatékonyan gátolja a pékárukra veszélyes penészgombák szaporodását. Ezen a téren felhasználható mennyiségét nem korlátozzák, mert ilyen formában nincs ismert mellékhatása.
  • szinte minden, gyümölcsből, vagy erjesztés útján készült élelmiszerben természetes úton megtalálható
  • a vér magas foszfáttartalma esetén szokták alkalmazni, mert hatékonyan megköti a foszfátokat. Ezen alkalmazás mellékhatásaként enyhe hányinger jelentkezhet .

Külső források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c A kalcium-acetát vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 1. (JavaScript szükséges) (németül)
  2. Leo Frank Goodwin and Edward Tyghe Sterne (1920.). „Losses Incurred in the Preparation of Acetone by the Distillation of Acetate of Lime.”. Industrial & Engineering Chemistry 12 (3), 240 - 243. o. DOI:10.1021/ie50123a012.  
  3. E. G. R. Ardagh, A. D. Bbarbour, G. E. McClellan, and E. W. McBride (1924.). „Distillation of Acetate of Lime.”. Industrial & Engineering Chemistry 16 (11), 1133 - 1139. o. DOI:10.1021/ie50179a013.