Kalüdón (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kalüdón
Evinohóri
Calydon Aetolia 2010.JPG
Kalüdón fellegvárának romjai

Alapítás i. e. 13. század körül
Alapító Kalüdón
Megszűnés i. e. 1. század
Oka elnéptelenedés
Lakói aitólok
Ország Aitólia
Beszélt nyelvek ógörög
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 25–50 m
Elhelyezkedése
Kalüdón (Görögország)
Kalüdón
Kalüdón
Pozíció Görögország térképén
é. sz. 38° 22′ 19″, k. h. 21° 31′ 47″Koordináták: é. sz. 38° 22′ 19″, k. h. 21° 31′ 47″

Kalüdón (görög betűkkel Καλυδών, latinosan Calydon, a mai Ευηνοχώρι Evinohóri mellett) az ókori Aitólia egyik városa. Nevét Kalüdón királyról kapta, aki a hagyomány szerint alapította, és aki nem másnak, mint Aitólia névadójának, Aitólosznak fia. Az Euénosz (újgörög ejtéssel Evinu) folyó nyugati partján terült el. Közel fekszik a Zügosz-hegyhez, ahol a kalüdóni vadkanvadászat zajlott. Homérosz Iliaszában állandó jelzővel sziklás Kalüdón néven említi.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban állt Artemisz Laphria szentélye, a Lapharion. Artemisz istennő anatóliai eredetű, itt egy helyi változata lehetett a fő kultusz, egy saját szűz istennő. Talán nem véletlen, hogy Atalanté történetének Artemisszal kapcsolatos elemei is Kalüdónhoz kötődnek. Korai uralkodói az egész térség névadó héroszai, Aitólosz és Kalüdón. Későbbi királyai, Porthaón, Oineusz és fia, Meleagrosz több legendában feltűnnek, családi kapcsolataik behálózzák a görög szárazföldet. Homérosz az Iliaszban is említi a közeli Pleurón város – amit Kalüdón testvére, Pleurón alapított – elleni háborút. Ezt Artemisz haragja és átka miatt indította Meleagrosz, végül utód nélkül meghalt. Meleagrosz után más városok királyainak hegemóniája váltotta a helyi uralkodóházat.

A Kalüdón–Pleurón-háború toposzát a későbbi Kalüdón-történetek a legváltozatosabb módon alakították át és szőtték teli mesés elemekkel. Oineusz, a szőlőművelés és a bor feltalálója (oinosz = bor) elmulasztott egy Artemisznek járó áldozatot és a kalüdóni vadkanvadászattól a pleuróni háborúig ennek következményei történtek. A vadkanvadászat résztvevőinek nagy része később az argonauták vállalkozásában és az Iliaszban is feltűnik, ami Kalüdón korabeli nagy jelentőségét valószínűsíti. Kalüdónban történt az a szerencsétlenség, amely miatt Héraklész önkéntes száműzetésbe vonult. (Arkhitelész fiát, Eunomoszt véletlenül megölte egy ütéssel.)

A mítoszok szerint Meleagrosz összetűzése Althaia bátyjaival egy hosszú háborús kor kezdete, amelyben először a kurészekkel, majd a testvérvárossal, Pleurónnal, végül Porthaón unokái harcoltak egymás ellen a város feletti hatalomért. Végül Oineusz halála után Amphissza vette át az irányítást.

A város alapítása a mitológiai párhuzamok – mindenekelőtt a trójai háború – alapján az i. e. 13. század környékére tehető. Ez egybeesik régészeti adatokkal is, amelyek a legrégebbi rétegekben Mükéné korával egyidős építményeket tártak fel. Ismert a város fellegvára (akropolisz), amely mükénéi stílusú.

I. e. 31-ben a római Octavianus a lakosság nagy részét az új gyarmatvárosba, Nikopoliszba telepítette. Az értékeket a lakosság magával hurcolta, ami megmaradt, azt a rómaiak elszállították, beleértve a műkincseket, szobrokat is, valamint az építőanyagot. Sztrabón a Geógraphika hüpomnémata című művében Kalüdón és Pleurón elhagyatottságáról és szépségéről írt.

Kalüdón uralkodói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színkód:

zöld – Kalüdón királya
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Aithér
 
Hémera
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Uranosz Gaia
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Hüperión
 
Theia
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Hellén
 
Endümión
 
Szeléné
 
Éósz
 
Héliosz
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Dórosz
 
Paión
 
Aitólosz
 
Pronoé
 
Epeiosz
 
Eurüküda
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Xanthippé
 
Pleurón
 
Kalüdón
 
Aiolia
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Agénór
 
 
 
Epikaszté
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Eurüthé
 
Porthaón
 
Démoniké
 
Arész
 
Prótogeneia
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Oxülosz
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Thesztiosz
 
Eurüthemisz
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Szteropé
 
Alkathoósz
 
Leukópesz
 
Melasz
 
Agriosz
 
Periboia
 
Oineusz
 
Althaia
 
több fiú
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Adrasztosz
 
Amphithea
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Aigialeusz
 
Déipülé
 
Tüdeusz
 
Óleniasz
 
Andraimón
 
Gorgé
 
Déianeira
 
Héraklész
 
Meleagrosz
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Küanipposz
 
Aigialeia
 
Diomédész
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Thoasz
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Haimón

Diomédész Andraimónnak adta át a trónt, ettől kezdve Kalüdónt Amphisszából kormányozták.