Kalács (település)
| Kalács (Kolačkov) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Ólublói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1361 |
| Polgármester | Ján Horanský |
| Irányítószám | 065 11 |
| Körzethívószám | 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1076 fő (2006) +/- |
| Népsűrűség | 125 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 649 m |
| Terület | 8,63 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kalács
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| Kalács weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kalács, (1899-ig Kolacskó, szlovákul Kolačkov, németül Klautsch) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában. 2001-ben 1026 lakosából 1022 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Ólublótól 7 km-re délnyugatra fekszik.
[szerkesztés] Története
A falu a 13. század második felében keletkezett, amikor III. András király a birtokot a szepesi káptalannak adta. Már a század végén felépült Szent Mihály tiszteletére szentelt temploma. Írott forrásban 1312-ben "Calacz" néven említik először. 1390-ig felerészben prépostsági, felerészben káptalani birtok volt. 1460 körül lakatlan volt, 1464-ben Péter prépost a soltészjog alapján a közeli Komlóskertről származó lakókkal telepítette be. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak. 1787-ben 72 háza volt 502 lakossal, 1828-ban 127 ház és 923 lakos volt a faluban. A 19. század első felében vashámor is épült a falu határában, mely az 1860-as évekig működött. 1864-ben a falu még két részre oszlott, az egyik része uradalmi birtok, a másik kisnemesi birtok volt.
Fényes Elek geográfiai szótárában "Kolacskó, tót falu, Szepes vmegyében, egy völgyben, nagy hegyektől környezve, 950 r. kath. lakossal s plebániával. Szántóföldjei hegyeken vannak és igen soványak; keresztülfolyik egy sebes és ragadó patak. Van itt 6 urbéri telek, számtalan curialis zsellér, sok közbirtokos és sok birtoktalan nemes, kik szegénységükről ismeretesek. Majorsági birtok 300 hold, s ugyanennyi erdő. Ut. post. Késmárk." [1]
1910-ben 570, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Szepes vármegye Ólublói járásához tartozott. 1934. július 16-án nagy árvíz volt a községben, mely súlyos károkat okozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1300 körül épült gótikus stílusban, 1787-ben klasszicista stílusban újjáépítették. Főoltára a 17. század második felében készült. Egyik támpillérén 1612-ben készült címeres emléktábla látható. Orgonája 1912-ben épült, berendezése 18. századi.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||
