Kakújidák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Kakújidák egy dajlámi származású iráni emírdinasztia tagjai voltak, akik először Iszfahánt uralták (1008 k. – 1051/1052), hatalmukat a szeldzsukok döntötték meg, de atabégekként megőrizék hatalmukat a 12. század közepéig Jazdban és Abarkúhban.

A Buvajhidák rokonaiként emelkedtek fel. Fahr ad-Davla, Rajj, Hamadán, Tabarisztán és Gurgán ura halála után két fia, Madzsd ad-Davla és Samsz ad-Davla örökölte birtokait. Helyettük azonban energikus anyjuk, Szajjida uralkodott, aki hatalmát biztosítandó unokaöccsének, Dzsafar ibn Kakújának adta át Iszfahán irányítását Alá ad-Davla („a dinasztia magassága”) néven.

Dzsafar legkésőbb 1008-ban lett Iszfahán ura. Unokatestvérét, Samsz ad-Davlát még segítette is egy hamadáni lázadás leverésében, azonban annak 1021 halála után fia, Szama ad-Davla elől 1023/1024-ben elfoglalta tartományát. Nyugat felé is terjeszkedett, a kurd Annázidáktól elragadta Hulvánt.

Az alapító 1041-es halála után Iszfahánt Faramurz nevű fia, Hamadánt pedig egy másik rokon, Garsaszp Alá ad-Davla örökölte. Faramurzot a szeldzsukok fosztották meg hatalmától, de meghagyták számára Jazd és Abarkúh vidékét, ahol utódai még mintegy évszázadon át uralkodtak, számos építészeti emléket hagyva maguk után.