Kak
| Kak (Cucu) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Község | Szatmárudvari |
| Rang | falu |
| Községközpont | Szatmárudvari |
| Irányítószám | 447212 |
| SIRUTA-kód | 138315 |
| Népesség | |
| Népesség | 11 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 125 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 47′ 10″, k. h. 22° 57′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 10″, k. h. 22° 57′ 58″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kak település Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Szatmárnémetitől délkeletre, a Szamos folyó jobb partján fekvő település.
Története[szerkesztés]
Az egykor a meggyesi uradalomhoz tartozó Szamos menti település a Meggyesaljai családé volt.
1490-ben említették először az oklevelek, már ekkor is Kak néven írták.
A település egykor a Kaki Kun család ősi birtoka volt. A Meggyesaljai Móroczok kihalta után a Báthori-családra, majd azok örököseire szállt.
A 17. században a szinéri uradalommal együtt a Szatmári várhoz tartozott.
A 18. században a Gáspár, Ozoróczy, Ottlik és Rácz családok szereztek benne birtokot.
A 19. század elején a Péterffy és Teleki családnak is volt itt birtokrészük.
A trianoni békeszerződés előtt Kak Szatmár vármegye Szatmárnémeti járásához tartozott.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görögkatolikus temploma.
Források[szerkesztés]
- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)