Kacagójancsi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kacagójancsi
Pihenő példány
Pihenő példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Szalakótaalakúak (Coraciiformes)
Család: Jégmadárfélék (Alcedinidae)
Alcsalád: Halcyoninae
Nem: Dacelo
Leach, 1815
Faj: D. novaeguineae
Tudományos név
Dacelo novaeguineae
(Hermann, 1783)
Szinonimák

Kacagó kokabura

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kacagójancsi témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kacagójancsi témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kacagójancsi témájú kategóriát.

Párban

A kacagójancsi, más néven kacagó kokabura (Dacelo novaeguineae) a madarak (Aves) osztályának a szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe, ezen belül a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába tartozó faj. Kiváló hangutánzó képességéről ismert, hangja emberi nevetésre hasonlít, ezt a hangot reggel és kora este hallani leginkább. Érdekes nevét is erről a tulajdonságáról kapta.[1]

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kacagójancsit Ausztrália egyik legrokonszenvesebb madarának tartják, ezáltal a legismertebb is. A kontinens déli és keleti részén él, Tasmaniába és Új-Zélandra betelepítették. Kedveli a sűrű erdőket és a szabad vizeket.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dacelo novaeguineae minor Robinson, 1900 – Észak-Queenslandben él.
  • Dacelo novaeguineae novaeguineae (Hermann, 1783) – az egész kontinensen megtalálható.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A madár a jégmadarak között a legnagyobb, a testhossza 45 centiméter, testtömege legfeljebb 500 gramm. A többi jégmadárfajhoz hasonlóan a kacagójancsi feje viszonylag nagy, a nyaka pedig meglehetősen rövid. Szárnyain világoskék, csillogó rajzolatok találhatók, míg a faroktollak hátoldala, barna alapon feketén csíkozottak. A hasoldala piszkosfehér, halványbarna hullámrajzolattal. Halántéktollai barnák. Csőre hosszú, enyhén lapított és szablyaszerű, a vége hegyes.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gilisztát fogó kacagójancsi

A kacagójancsik egész évben védik területüket. Általában 3 vagy valamivel több egyed él együtt, a csoport egy párból és segítőikből áll. Ezek a segítők többnyire hímek, kiveszik részüket a költési feladatokból és a territórium védelméből egyaránt. Alapvetően békés madarak, a dominancia harcokat rendszerint inkább szimbolikus küzdelmek kísérik. Ennek egyik formája egy különleges birkózás, amely során megragadják egymás csőrét, majd megpróbálják azt forgatni és csavarni, így mutatva erejüket. A vesztes előbb-utóbb leesik az ágról, és arrébb röpül. Mindig a szaporodó pár a legmagasabb rangú, és a rangsor már korán, a fiatalok között kialakul.

Tápláléka rovarokból és más gerinctelenekből, kisemlősökből (rágcsálók), hüllőkből (köztük kígyók is), madarakból és azoknak fiókáikból áll.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Többnyire 10 méter magasra rakja a fészkét a fák odvába. 2-4 fehér tojását 24-26 napig költi. A madarak egyéves korukban érik el az ivarérettséget. A fiatal madarak körülbelül 30 napos korukban repülnek ki, de a szülőkkel maradnak még egy évig és segítenek felnevelni a következő fészekaljat.

Hangja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kacagójancsi hangja

Felvéve, Ausztráliában, Pemberton mellett

Probléma esetén lásd:Médiafájlok kezelése.

Rokon fajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bóbitás halción (Dacelo leachii) a legközelebbi rokona a kacagójancsinak.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]