Kőzetliszt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
kőzetliszt
Mud closeup.jpg
iszap
Adatok
Más név aleurit, iszap
Képződés típusa üledékes
Képződés helye extrabazinális
Szerkezet szemcsés
Szövet szemcsés laza, kötött laza
Vegyi összetétel szilikátos
Ásványos összetétel változó
Előfordulás kontinentális, vízi

A kőzetliszt vagy aleurit a törmelékes üledékek az agyag és a homok közé eső méretű szemcsékből álló része. Mérethatárait a különféle osztályozó rendszerek eléggé sokféleképpen szabják meg.

Szemcseméret-tartományok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kőzetliszt méret gyakorlatilag a törmelékes aprózódás alsó határa; az ennél kisebb szemcsék már zömmel agyagásványokból állnak – az az üledék, amelyben azok vannak többségben, az agyag. Ezen az alapon, amit azonban nem minden szerző fogad el, a kőzetliszt szemcsék mérettartományának alsó határa viszonylag objektív lehetne – itt a „viszonylag” azt jelenti, hogy ez egyes szerzők nem túl különbözően szabnák meg. A különböző szedimentológiai rendszerekben, illetve társtudományokban azonban a

  • 0,002 mm,
  • 0,0039 mm,
  • 0,005 mm,
  • 0,01 mm

alsó mérethatárral egyaránt találkozhatunk. E bizonytalanság oka, hogy az agyagásványok gyakran aggregátumokba állnak össze, és az ilyen agyagásvány-aggregátumok mérete gyakran eléri a 0,05 mm-t. A kőzetliszt- és agyagszemcsék együttes megjelenése, kémiai üledékekbe keveredése a keverékkőzetek igen változatos sorozatait hozza létre. A kőzetlisztet és az agyagot együtt pélitnek nevezzük; pélites üledékekből keletkeztek a Föld leggyakoribb üledékes kőzetei.

A kőzetlisztnél nagyobb szemcséket nevezzük homoknak. A homok és a kőzetliszt ásványtanilag azonos, csak a szemcsék mérete tér el. Mivel e két kategória mérethatára nagyrészt szubjektív, az egyes, elfogadottabb rendszerekben alábbi méretekkel találkozhatunk:

  • 0,02 mm,
  • 0,05 mm,
  • 0,06 mm,
  • 0,063 mm,
  • 0,1 mm.

Hidraulikai megfontolásokból a földtanban a legtöbb szerző a 0,002 mm alsó és a 0,06 mm felső határt fogadja el.

Mivel e mérettartomány meglehetősen tág (a szemcseméret fölső határa legalább tízszerese az alsónak), a kőzetliszt kategóriát az egyes rendszerek további 3-4 alkategóriára bontják, és szemcseméret szerint megkülönböztetik a

  • durva,
  • középszemű,
  • finomszemű,
  • (nagyon finomszemű)

kőzetliszt tartományokat.

A Magyarországon, a földtanban leggyakrabban használt felosztás a kőzetliszt méretű szemcséket két méretkategóriára bontja:

  • 0,06–0,02 mm – durva kőzetliszt,
  • 0,02–0,002 mm – finom kőzetliszt.

Keletkezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szélfútta anyagból lerakódó és zömmel kőzetliszt méretű szemcsékből álló kőzet a lösz; a vízből kiülepedő kőzetlisztet iszapnak nevezzük. Az iszapok kötöttsége szerint megkülönböztetjük a vízben széteső, laza aleuritot az erősebben kötött, tömör aleurolittól.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Balogh Kálmán et al., 1991: Szedimentológia II. Akadémiai Kiadó, Budapest. p. 181-182.