Küszkoncér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Küszkoncér
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Leuciscinae
Nem: Rutilus
Faj: R. alburnoides
Tudományos név
Rutilus alburnoides
(Steindachner, 1866)
Szinonimák
  • Iberocypris alburnoides
  • Leuciscus alburnoides
  • Squalius alburnoides
Elterjedés
Mapa Squalius alburnoides.png

A küszkoncér (Rutilus alburnoides) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjéhez, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A küszkoncér a Duero, Guadiana és Guadalquivir folyók vízgyűjtő területén él. Az Ibériai-félsziget álló- és lassú folyású vizeit kedveli. Alfaja, a Rutilus alburnoides hellenicus a görögországi Langadi folyóban él.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alakja: A hal teste karcsú, nagyon nyújtott, oldalról lapított, orra hegyes, szájnyílása kicsi, ferdén felfelé iráyuló. A pikkelyek nagyok, kerekdedek, 39-46 van az oldalvonal mentén. Mellúszói 17-18, hátúszója 10, farok alatti úszója 10-12 sugarú; a magas, keskeny hátúszó szegélye befelé ívelt, nagy farokúszója egészen a hátulsó szzegélyéig pikkelyezett. Garatfogai egysorosak, 5-5.

Színezete': Háta sötét, zöldes, kékes fémfénnyel; kopoltyúfedői és oldalai ezüstösek, a kopoltyúfedők felső fele és az alsó állkapocs feketék. Hasoldala fehéres. Az oldalvonal felett széles, sötét hosszanti sáv húzódik egészen a farokúszó kezdetéig.

Mérete: Testhossza 10-12 centiméter, maximum 15 centiméter.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állat kis termetű koncérfaj, amely a vizek nyugodt részeit kedveli, ahol többnyire kis csoportokban és a felszín közelében tartózkodik. Tápláléka gerinctelenek, mint apró rákok, vízi rovarok és ezek lárvái.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Április-májusban ívik csapatosan a sekély parti vizek növényzetében. Az ivadék 2-5 napi nyugalmi időszak után úszik el.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]