Kürt (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

Kürt

A katolikus templom és az előtte álló Szűz Mária-szobor

Kürt címere

Közigazgatás

Ország

Szlovákia

Kerület

Nyitrai

Járás

Érsekújvári

Rang

község

Polgármester

Ján Téglás

Népesség

Teljes népesség

2233 fő (2001) +/-

Népsűrűség

54 fő/km²

Földrajzi adatok

Tszf. magasság

132 m

Terület

41,05 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Kürt

Pozíció Szlovákia térképén

Koordináták: é. sz. 47° 54′ 6″, k. h. 18° 25′ 8″

é. sz. 47° 54′ 6″, k. h. 18° 25′ 8″

Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kürt (szlovákul Strekov) falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban. A 2001-es népszámláláskor 2233 lakosa volt, ebből 1983 magyar (88,8%) és 213 szlovák (9,54%) nemzetiségű volt. Közigazgatási területe 41,05 km². Cigléd (szl. Cegléd) és az elnéptelenedett Szent István-puszta (Štefan) tartozik hozzá. Híres bortermelő község.

[szerkesztés] Fekvése

Kürt a Párizsi-patak völgyében fekszik, Érsekújvártól 20 km-re délnyugatra, Komáromtól 32 km-re északkeletre. Közelében halad az Érsekújvárt Párkánnyal (27 km) összekötő 509-es főút, valamint vasútvonal (megállóhely). A falutól keletre a Dunamenti-dombvidék dombsora húzódik, mely korábban Komárom vármegye keleti határát alkotta. A dombok lejtőin szőlőtermesztés folyik.

Kürt közigazgatásilag a következő községekkel (5) határos: Kisújfalu (délkelet), Szőgyén (kelet), Bátorkeszi (dél), Perbete (nyugat), Fűr (észak).

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a magyar honfoglaló törzs, a Kürtgyarmat nevéből származik. Meglepő, hogy e törzs tagjai eleinte a mai Baranya megye területén telepedtek le, s csak később, I. István uralkodásának idején szórattak szét. Nyilván így kerültek a mai Kürt község területére is.

Kürt falunevek elhelyezkedése Nyugat-Szlovákiában

Észak, észak-nyugat felé haladva:

Fajkürt (Dedinka – Észak 18 km)
Assakürt (Nové Sady – Észak 68 km)
Nemeskürt (Zemianske sady – Észak 65 km)
Pusztakürt (Pusté Sady – Észak 62 km)
Hidaskürt (Mostová – Észak-nyugat 63 km)
Csallóközkürt (Ohrady – Nyugat 54 km)

[szerkesztés] Története

Első írásos említése 1075-ből származik. A korai középkorban templomos hely volt, pálos rendi remeték éltek itt. A 13. századi oklevelek egy Szent Tamás tiszteletére emelt templomot emlegetnek Kürtön. A török betörések idején a falu elpusztult. Később az esztergomi érsekség birtokaként újratelepült. Temploma 1733-ban leégett, majd az újjáépített templomot az 1755. évi földrengés döntötte le.

Fényes Elek Komárom vármegye leírása (1848) című munkájában így ír a faluról: Kürth magyar f. Esztergom vármegye szélén, ut. posta Perbete. Van 1748 kath., 3 ágostai, 15 zsidó lakosa, kath. anyaegyháza. Határa csak kis részben hegyes, jobbára szép és igen termékeny rónaság. Búzája aczélos; bora jó. Régi szabályzatlan jobbágytelket, 36 hold szántófölddel (egy egésztelek kaszálóval, belső telekkel 63 holdra is felmegy), 56-ot számlál, s ezeket 3 egész, egy 1/2 telkes, egy 1/4, 49 féltelkes, három negyedes, 83 negyedes gazda míveli. Az uraságnak itt semmi majorsága nincs, hanem a kovácsházhoz 1/4 , a mészárszékhez 1/2, s a vendégfogadóhoz is 1/2 telek adatott. Van 2 nemescsaládja és 24 mesterembere, u. m. 1 mészáros, 3 kovács, 8 takács, 3 bognár, 5 csizmadia, 2 szűcs. Földesura az esztergomi érsek.^[1]

1891-ben 2508, túlnyomóan magyar lakosa volt. A 20. század elején számos távírász lakott a faluban, akik az egész országot bejárva építették ki a telefonos hálózatot. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. 1945 után számos magyar lakost kitelepítettek, kisnánai szlovák lakosság betelepítésével párhuzamosan.^[2] Az 1960-as években híres 8 tagú cigányzenekar működött a faluban.^[3]

[szerkesztés] Nevezetességek

A katolikus templom

A Mindenszenteknek szentelt római katolikus temploma a 18. századból származik. Valószínűleg a korábbi kürti templomok helyén épült fel. Legnagyobb átalakításon 1928-1929-ben ment át, amikor kibővítették. A templomban szép barokk keresztelőmedence és néhány barokk szobor található.
A templom előtt áll a község 19. századi meghatározó személyiségének, Majer Istvánnak (1813-1893) a szobra, valamint az 1816-ban emelt Szeplőtelen Szűz Mária-szobra. Mögötte található egy 1798-ban emelt feszület.
A templom melletti parkban áll a millenniumi emlékmű és a világháborúkban elesettek emlékműve, melyet 1926-ban emeltek.
A Szűz Mária-kápolna Cigléden 1857-ből származik. Fontos búcsújáróhely. 1933-ban épült Szentkút és Kálvária is tartozik hozzá.
A falu kataszterében számos szakrális kisemlék (útmenti kereszt, Mária-szobor stb.) található. Meg kell említeni az érsekújvári főút mellett levő Farkas-keresztet, mely egy kürti embernek az egykor itt élt farkasoktól való csodás megmeneküléséről kapta a nevét. A Nepomuki Szt. János-szobor 1775-ben épült.