Különbségek a horvát, a szerb és a bosnyák nyelv között

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez a szócikk összeveti a bosnyák, a horvát és szerb nyelv közti különbségeket. Újabban a montenegrói nyelv is külön nyelvnek számít hivatalosan, bár a nagyfokú hasonlóság miatt sokan inkább a szerb nyelv egyik nyelvjárásának tekintik.

Jugoszlávia fennállása idején a politikai vezetés mesterségesen igyekezett ezeket az – egyébként egymással rokonságban álló – nyelveket közelíteni egymáshoz, ezért is hívták szerbhorvát nyelvnek az ország hivatalos nyelvét. A délszláv háború és Jugoszlávia szétesése után az önálló államiságra szert tevő népek igyekeztek saját nyelvjárásaik felhasználásával minél jellegzetesebb saját irodalmi nyelvet formálni.

Fonológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Standardvariáns Típus Hosszú Jat:
*rěka ’Folyó’
rövid Jat:
*viděti ’nézni’
Jat az o előtt:
*vidělъ ’nézett’
bosnyákul ije-ző rijeka vidjeti vidio
horvátul
szerbül (Boszniában)
montenegrói nyelvben
szerbül e-ző reka videti video

Csak néhány szóban különbözik a [x] hang és [u] hang. Az utóbbi hang a szerbre jellemző. A szerb standardban suv ’száraz’, duvan ’dohány’, kujna ’konyha’ használnak, míg a bosnyákban és a horvátban suh, duhan, kuhinja. A bosnyák nyelvben a [x] hang mára eltűnt (kivéve a lahko ’könnyű’ és a kahva ’kávé’ szót). E hangot a török nyelvből kölcsönözték.

Írás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ábécé[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A horvát és a bosnyák nyelv a latin ábécét használja, míg a szerb nyelv a cirill ábécét. A szerb nyelvet azonban latin betűkkel is le lehet jegyezni. Mindkét ábécét tanítják a szerb, a montenegrói és a boszniai iskolákban. A szerb alkotmány értelmében a cirill ábécét előtérbe helyezik a latin ábécével szemben.[1]

A korábbi évszázadokban katolikus szerzetesek is használták a cirill betűket (főleg Dalmáciában). A középkori horvát írás, a glagolita a 15. századra eltűnt, azonban a horvát felsőoktatásban ma is kötelező tantárgy.

Helyesírás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mindhárom nyelvben az „írj, ahogy beszélsz” ("Piši kao što govoriš") elv érvényesül. Az elvet Vuk Karadžić határozta meg, aki szerint így a legkönnyebb elsajátítani az írást és olvasást.

Külön és egybeírás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyik különbség a jövő időnél van.

horvátul bosnyákul szerbül magyarul
Napisat ću to. Napisaću to. Én felírom ezt
Bit će. Biće. lesz

Idegen nyelvű szavak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A latin q, w, x és y hangok nem tartoznak a szerbhorvát ábécéhez, azonban külföldi szavaknál alkalmazzák. A cirill átírása viszont kiejtés elve szerint működik. Shakespeare szóból Шекспир lesz.[2]

horvátul bosnyákul szerbül magyarul
William Shakespeare William Shakespeare Вилијам Шекспир William Shakespeare
München Minhen Минхен München
Zürich Zürich Цирих Zürich
Bruxelles Brisel Брисел Brüsszel
New York New York Њујорк New York
SZO vagy WHO WHO СЗО WHO

Nyelvtan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Infinitiv és a da-konstrukció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szerbben és a bosnyákban mellékmondatként használnak több egyszerű mondatot, amelyet a da ’hogy’ szóval kapcsolnak össze.

horvátul bosnyákul szerbül magyarul
želim vas informirati želim da vas informišem vagy želim vas informirati Szeretném Önt informálni
szeretném, hogy Önt informáljam
moram raditi moram da radim vagy moram raditi Dolgoznom kell
Muszáj, hogy dolgozzak
mogu vam kazati mogu da vam kažem vagy mogu vam kazati Mondhatom Önöknek
Lehet, hogy elmondjam Önöknek
ja ću to napisati
vagy napisat ću to
ja ću to da napišem
vagy ja ću to napisati
vagy napisat ću to
ja ću to da napišem
vagy ja ću to napisati
vagy napisaću to
Én ezt fel fogom írni

da-konstrució a kérdőmondatokban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eldöntendő kérdéseknél a da szót teszik a mondat elejére a szerb és a bosnyák nyelvben. A horvátban viszont a ragozott igét teszik az első helyre, azonban ritkán ott is használják a da-konstrukciót.

kijelentő mód egyszerű da-konstrukció
Petar može doći.
„Péter jöhet.”
Može li Petar doći?
„Jöhet Péter?”
Da li Petar može doći?
„Jöhet Péter”
Petar je došao.
„Péter megjött.”
Je li Petar došao?
„Péter megjött?”
Da li je Petar došao?
„Péter megjött?”
Petar će doći.
„Péter jönni fog”
Hoće li Petar doći?
„Fog jönni Péter?”
Da li će Petar doći?
„Fog jönni Péter?”

Szókincs[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szókincsre nagy hatással főleg a német és a török nyelv volt.

Idegen szavak és tükörszavak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A horvát nyelv igyekszik megőrizni a nyelv tisztaságát.

horvátul bosnyákul szerbül magyarul
odrezak šnicla (németből) (hús)szelet
časnik oficir (németből/franciából) tiszt
zrakoplov avion (franciából) repülő
kolodvor stanica (egyházi szlávból) pályaudvar
tisuća hiljada (görögből) ezer
povijest historija (görögből) istorija vagy historija (görögből) történelem
glazba muzika (latinból) zene
znamenka cifra (arabból) számjegy
kralježnica kičma (törökből) gerinc
susjed komšija (törökből), susjed sused, komšija (törökből) szomszéd
nogomet nogomet, fudbal (angolból) fudbal (angolból) labdarúgás
perilica suđa suđerica špilmašina (németből) mosogatógép
hladnjak frižider (franciából) hűtő
stručnjak ekspert (latinból) szakértő
rajčica paradajz (németből) paradicsom

A horvát nyelvben a hónapoknak szláv nevük van, míg a szerb és a bosnyák nyelvben a nemzetközi latin alapú a használatos, úgy mint a magyarban. A szláv nevek Boszniában is egyaránt használatosak, de a latin alapú az elterjedtebb.

horvátul bosnyákul szerbül magyarul
siječanj januar január
veljača februar február
ožujak mart március
travanj april április
svibanj maj május
lipanj juni jun június
srpanj juli jul július
kolovoz august avgust augusztus
rujan septembar szeptember
listopad oktobar október
studeni novembar november
prosinac decembar december

A bosnyák nyelvbe sok perzsa és arab szó épült be.

horvátul bosnyákul szerbül magyarul
tata babo tata apa
baka nena vagy nana baka vagy baba nagymama
ujak daidža ujak anyai nagybácsi
stric amidža stric apai nagybácsi

A különböző nyelvjárások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

horvátul bosnyákul szerbül magyarul
Dobar tek! (kajkav.) vagy U slast! Prijatno! Jó étvágyat!
tjedan (kajkav.) sedmica, hevta (török) nedelja (egyházi szláv), sedmica hét
sat (török) sat, sahat (török) čas, sat (török) óra
otok ostrvo sziget
vrt bašča bašta kert
vlak (kajkav.) voz vonat
kruh (kajkav.) hljeb, somun (török) hleb kenyér
talijanski italijanski olasz
nitko; svatko niko; svako senki, mindenki

Különböző jövevényszavak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A görög uralom alatt a középkorban több szó is beépült a szerb nyelvbe. A török uralom alatt pedig a bosnyák nyelv vett át több szót.

horvátul latinul ógörögül görög betű bizánciul szerbül
b b [b] β [v] v
e e [ɛː] η [i] i
k vagy c c [k] κ [k] k
u u [u̯] υ (nach Vokal) [v] v
k vagy h ch [kʰ] χ [x] h

Ebből adodóan több szó is különbözik a szerben, a horvátban és a bosnyákban:

horvátul bosnyákul szerbül magyarul
ocean okean óceán
barbar varvar barbár
kemija hemija kémia
Betlehem Vitlejem Betlehem
demokracija demokratija demokrácia
Europa Evropa Európa

Az egyházi szlávból származik a község szó is. Az egyházi szlávban a община jelentette ezt a szót, majd ebből lett a szerb opština és a horvát općina.

Szóképzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 19. században alkotta meg a horvát és a szerb nyelv a maga nyelvtanát:

horvátul bosnyákul szerbül magyarul
Španjolska Španija Spanyolország
priopćiti saopćiti saopštiti közölni
spol pol nem (sex)

A latinból a horvát általában az -irati ragot használja, míg a szerb az -ovati és az -isati szavakat.

horvátul bosnyákul szerbül magyarul
identificirati identifikovati azonosítani
informirati informisati informálni

Főnévvégződések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Néhány főnévnél a végződés eltér.

horvátul bosnyákul szerbül magyarul
planet planeta bolygó
minuta minut perc
večer veče est

Hamis barátok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vannak olyan szavak, amelyeknek jelentése különbözik

kifejezés horvát jelentés bosnyák jelentés szerb jelentés
majka ’anya’
(’nagymama’ baka)
’nagymama’ ‘anya’
(’nagymama’ baka, baba)
slovenski ’szlovén’
(’szláv’ = slavenski)
‘szláv’
(‘szlovén’ = slovenački)

A következő szavak a Wikibookban megtalálhatók.

horvátul bosnyákul szerbül magyarul
Bijela sol za kuhanje kemijski je spoj natrija i klora. Bijela so za kuhanje je hemijski spoj natrijuma i hlora. Bela so za kuvanje je hemijsko jedinjenje natrijuma i hlora. A konyhai fehér só nátriumból és klórból áll.
Vlak sa željezničkoga kolodvora krenut će točno u deset sati. Voz sa željezničke stanice krenut će tačno u deset sati. Voz sa železničke stanice krenuće tačno u deset sati/časova. A vonat pontosan 10 órakor indul a pályaudvarról.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2006-os alkotmány 10-es cikkeje: "A Szerb Köztársaság területén a szerb nyelvet cirill betűkkel szokás lejegyezni.
  2. Vgl. Daniel Bunčić. "Integracija inostrannych slov iz evropejskich jazykov v kirillice i latinice" ["Die Integration von Fremdwörtern aus den europäischen Sprachen in kyrillischer und lateinischer Schrift", in russischer Sprache]. In: Filologičeskie zametki: Mežvuzovskij zbornik naučnych trudov. Vypusk 2. 2 Bde. Hg. M. P. Kotjurova. Perm’ 2003. Bd. 1, S. 122-150.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kétnyelvű szótárak:
  • Brodnjak, Vladimir. Razlikovni rječnik srpskog i hrvatskog jezika [Wörterbuch der Unterschiede zwischen der serbischen und der kroatischen Sprache]. Zagreb 1991, 640 S., ISBN 86-7457-074-7 (30.000 Einträge).
  • Ćirilov, Jovan. Hrvatsko-srpski rječnik inačica. Srpsko-hrvatski rečnik varijanata. Beograd 1989, 1994.
Zum Vergleich für Deutschsprachige interessant: das Variantenwörterbuch des Deutschen.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]