Kútvölgyi Boldogasszony Kápolna
| Kútvölgyi Boldogasszony Kápolna | |
 |
|
| Vallás | Keresztény |
| Felekezet | Római katolikus |
| Egyházmegye | Esztergom-budapesti |
| Egyházközség | Budapest Budai-Északi espereskerület |
| Pap(ok) | Regöczi István (prelátus) |
| Építési adatok | |
| Építése | 1753 / 1990 |
| Felszentelés | 1990. december 8. |
| Felszentelő | dr. Katona István váci segédpüspök |
| Elérhetőség | |
| Település | Budapest, XII. kerület |
| Koordináták | é. sz. 47° 30′ 26″, k. h. 18° 59′ 17″ |
| Cím | 1122 Budapest, Galgóczy utca 45. |
A Kútvölgyi Boldogasszony Kápolna Budapest XII. kerületének Kútvölgy városrészében A Felső Svábhegyi út és a Városkúti út találkozásánál található.. Az eredeti 18. századi kápolna köré 1990-ben egy nagyobb kápolnát építettek a Magyarság Engesztelő Kápolnáját. Majd 1998-ban zarándokház is épült a "Táborhegyen” zarándokház néven.
Története [szerkesztés]
Az eredeti kápolnát 1753-ban a Svábhegy oldalának szőlői között található mély kút, mai nevén Mária-kút mellé építették. A zarándokhely létét egy 1753-ban történt csodának köszönheti. Ekkor egy szőlősgazda gyermeke lovas kocsival hajtott lefelé a hegyoldalban, mikor a szekérbe fogott lovak megbokrosodtak az felborult és a gyerek a kútba esett. A lovakat megtalálták, de a gyermeket csak később találták meg a kútnál, aki azt mesélte, hogy egy csudálatos szépségű asszony palástja tartotta a kút vizének felszínén. Még ebben az évben megépült a kút mellett a Segítő Szűz Mária tiszteletére az első kápolna. A mai is álló kápolna egy kis, téglalap alaprajzú nyeregtetős épület. A kápolnát záró vasajtó szintén eredeti. A csuda hírének terjedésével a kápolna fontos zarándokhellyé vált és a Mária ünnepekre a 19. század folyamán már zarándokok százai érkeztek, nem csak Pestről, hanem az ország távolabbi részeiről és még külföldről is.
A telket, amelyen a kápolna áll, tulajdonosa 1969-ben Regöczi István atyának ajándékozta. Regöczi atya 1970-ben egy nagyobb fa épülettel, fa kápolnával, vette körül az eredeti épületet. Ekkor már a kápolna kegyképe egy 17. századi spanyol festő alkotása volt: Mária a gyermek Jézussal. A kápolna falait különböző neves művészek alkotásai díszítették.
A fakápolnát a rendszerváltást követően lebontották és 1990-ben sóskúti mészkőből felépült a Magyarság Engesztelő Kápolnája, ezt a ma is álló kápolnát 1990 december 8-án dr. Katona István váci segédpüspök szentelte fel. Ennek a kápolnának lett a szentélye az eredeti 1753-ban épült kis kőkápolna. Ekkor a kápolna mellett álló Mária-kutat fallal veszik körül, egy kis kerengőt kialakítva. A kutat felújították és 1991-ben a kerengő falára belga zarándokok által ajándékozott carrarai márványból készült 12 keresztúti állomás került.
A kápolna melletti területen 1998-ban épült fel a "Táborhegyen" zarándokház. Ezt az épületet 1998 december 8-án Karl Josef Rauber bíboros szentelte fel. A ház központi nagy termét szintén jelentős alkotók festményei díszítik. A nagyteremből lépcső vezet Mindszenti József bíboros emlékszobájába.
Források [szerkesztés]
|
