Kúpos csiga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kúpos csiga
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Altörzs: Héjasok (Conchifera)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Rend: Tüdőscsigák (Pulmonata)
Alrend: Szárazföldi csupaszcsigák (Eupulmonata)
Alrendág: Stylommatophora
Öregcsalád: Gastrodontoidea
Család: Gastrodontidae
Nem: Zonitoides
Faj: Z. nitidus
Tudományos név
Zonitoides nitidus
Müller, 1774
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kúpos csiga témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kúpos csiga témájú médiaállományokat és Kúpos csiga témájú kategóriát.

A kúpos csiga vagy csillogó fényescsiga[1] (Zonitoides nitidus) Európában honos, a tüdőscsigákhoz tartozó szárazföldi csigafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A kúpos csiga háza

A kúpos csiga háza 4–5 mm magas, 6–7 mm széles, 5 kanyarulatból áll, lapított kúp alakú. A héj áttetsző, vörösbarna vagy sárgás szaruszínű, fényes és rendszertelenül rovátkolt. A köldök igen nagy, a ház szélességének egynegyedét is kiteheti. Szájadéka hasas D alakú, ajakduzzanata nincs. Az állat teste, feje és csápjai kékesfeketék. A csigaház héján áttetszik jellegzetes narancssárga köpenymirigye.

A fiatal csigák fehéresszürkék, házuk áttetszően világosbarna.

Elterjedése és életmódja[szerkesztés]

Egész Európában elterjedt, kivéve a legdélibb területeket. Észak-Görögországban már ritka, Észak-Skóciában már nem él meg. Menorca szigetére az ember hurcolta be. Svájcban 2100 méteres magasságig fordul elő.

Nedvességkedvelő faj, többnyire folyók mentén, ártéri erdőkben, vizes réteken, lápos területeken a sűrű növényzet között található meg. Néhány év elteltével a felhagyott bányatavak környékén is megjelenik. A kúpos csiga növényevő, korhadó növényi részekkel, gombákkal, gyümölcsökkel táplálkozik. A száraz leveleket nem eszi meg. A kalapos gombákon vagy gyümölcsökön jellegzetes mély lyukakat hagy, melybe az egész állat belefér.

Májustól júniusig rakja le a laza talajba 1-1,5 mm átmérőjű petéit, egyszerre 2-9-et, összesen körülbelül 30-at. A petékből 3-4 hét múlva kelnek ki az 1-1,2 mm-es csigák, melyek kezdetben a talajban korhadó növényi részekkel táplálkoznak. Kezdetben házuk másfél kanyarulatból áll, mely havonta fél-egy kanyarulatnyit növekszik. Megfelelő körülmények között három hónapos korukra elérik a 3 mm-es méretet, teljes nagyságukra egyéves korukra nőnek meg. Életkoruk fogságban másfél év volt, Lengyelországban 3 évet figyeltek meg.

Magyarországon nem védett.

Források[szerkesztés]

  1. Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39, 2011.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]