Központi Bankok Európai Rendszere

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) felépítése

A Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) az Európai Központi Bankból és az Európai Unió tagállamainak jegybankjaiból áll.

Célja[szerkesztés]

A KBER elsődleges célja az árstabilitás fenntartása. Amennyiben az árstabilitási cél veszélyeztetése nélkül lehetséges, a KBER támogatja a Közösségen belüli általános gazdaságpolitikát azzal a céllal, hogy hozzájáruljon Közösségi célkitűzések (például harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható gazdasági fejlődés, magas szintü foglalkoztatottság és szociális védelem, nagyfokú gazdasági versenyképesség…) megvalósításához.

Feladatai[szerkesztés]

Alapvető feladatok[szerkesztés]

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés (105. cikkének (2) bekezdése) szerint az Központi Bankok Európai Rendszerének alapvető feladatai a következőek:

  • a Közösség monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása;
  • devizaműveletek végzése;
  • a tagállamok hivatalos devizatartalékainak tartása és kezelése;
  • a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása.

További feladatok[szerkesztés]

  • bankjegyek engedélyezése és kibocsátása az euróövezeten belül
  • a feladatok végrehajtásához szükséges statisztikai információk összegyűjtése a nemzeti hatóságoktól vagy közvetlenül a gazdasági szereplőktől
  • a pénzügyi stabilitás elősegítése a hatáskörrel rendelkező (nemzeti) hatóságokkal történő együttműködés keretében (például a hitelintézetek prudenciális felügyeletét illetően)
  • nemzetközi és európai együttműködés az eurórendszerre bízott feladatok terén a megfelelő intézményekkel, testületekkel és fórumokkal

Az eurózónán belüli feladatmegosztás[szerkesztés]

Az EKB Kormányzótanácsának (amely a hat tagú EKB Igazgatóságból, valamint a jelenleg 17 eurózónabeli ország jegybankelnökeiből áll) kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatok (példa):

  • az eurózóna monetáris politikájának meghatározása
  • bankjegyek kibocsátása és engedélyezése az eurózónán belül
  • döntéshozatal a KBER nemzetközi képviselére vonatkozóan
  • döntéshozatal közös, KBER-szintü projektekről (például TARGET)

Az euróövezeten belüli nemzeti jegybankok feladatai (példa):

  • az eurózóna jegybankjai hajtják végre a monetáris politikát, azaz minden hitelintézet a nemzeti jegybankokon keresztül jut refinanszírozási forráshoz, valamint a kötelező tartalékokat a nemzeti jegybankoknál kell tartaniuk
  • a nemzeti devizatartalékok kezelése
  • egyéb nemzeti feladatok ellátása, mint például a hitelintézetek felügyelete

A KBER tagjai[szerkesztés]

Eurozónán belül[szerkesztés]

Eurozónán kívül[szerkesztés]

Források[szerkesztés]