Közlekedőedények

Közlekedőedényeknek nevezzük, amikor két vagy több nyitott edény alsó része egymással össze van kötve oly módon, hogy az egyikbe betöltött folyadék a többi edénybe átfolyhasson. Ha a folyadék egynemű, akkor a folyadékszint minden edényben egy szintbe esik, bármilyen legyen az edények alakja és magassága. Egyensúly csak akkor lehetséges, ha a folyadék belsejében a szabad felszínnel párhuzamos bármely felületen a hidrosztatikai nyomás mindenütt ugyanakkora. Ez akkor lehetséges, ha a folyadékoszlopok magasságai egyenlők.

$\frac{h_1}{h_2}=\frac{y_2}{y_1}$

Egymással nem keveredő folyadékoknak a közös érintkezési szinttől mért magasságai a folyadékok fajsúlyaival (sűrűségével) fordítva arányosak.

Legfontosabb gyakorlati alkalmazás

A közlekedőedények törvényének igen fontos alkalmazása a vízvezeték-hálózat. A vizet a víztorony magasan elhelyezett tartályában tárolják. Oda szivattyúval nyomatják fel. Ez a közlekedőedény-hálózat egyik szára. A közlekedőedény rendszer további szárait az épületekben lévő függőleges csővezetékek képezik. A kettőt egymással a földfelszín alatt lefektetett, többnyire vízszintes csövek kötik össze.

További gyakorlati alkalmazások

• kazánok vízállás mutatója
• a repülőgépek ún. dőlésmérője
• szökőkútak (természetes vagy mesterséges)
• források talajból való feltörése
• tengeralattjárók le- és felmerülése

Források

• Szalay Béla: Fizika (Budapest, 1966)
• Révai nagy lexikona XII. kötet 234-235. o. (Budapest,1915) ISBN 9789639015524

Külső hivatkozások

• http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kibv/0/10346/1
• http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/fizika/folymech/folymech.htm
• http://www.freeweb.hu/iratok/tudomany/renner/RENNER04.HTM
• http://sulifizika.elte.hu/html/sub_p171.html