Közkereseti társaság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Közkereseti társaság Magyarországon szócikkből átirányítva)

A közkereseti társaság, röviden kkt. olyan gazdasági társasági forma, amelyben a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közösen gazdálkodnak, és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják.[1] A kkt. rendszerint családi vagy kisvállalkozásokra jellemző vállalkozási forma. A korábbi gazdasági munkaközösségek közkereseti társaságként működhetnek tovább.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közkereseti társaságot mint a kereskedelmi társaság egyik formáját az 1875. évi kereskedelmi törvény vezette be hazánkban.[2] A részletes szabályozást a Nyolcadik Cím 64.- 124. szakasz tartalmazta.

Szervezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A társaságon belüli ügymenet két területre oszlik: az üzletvezetésre és a tagok közös határozathozatalára.

Legfőbb szerv[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kkt. legfőbb szerve a tagok gyűlése,[3] amelynek tevékenységében valamennyi tag részt vehet.

Operatív szerv[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kkt. esetében az ügyvezetést az üzletvezető látja el.

Alapítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közkereseti társaság az alapítók által kötött társasági szerződés cégbírósági bejegyzésével, a bejegyzés napján jön létre. A társasági szerződés megkötésétől a cégbírósági bejegyzés napjáig, illetve a bejegyzés iránti kérelem esetleges elutasításáig előtársaságról beszélünk. Az alapításhoz legalább két tagra van szükség, egyszemélyes kkt. nem alapítható.

Nem alapíthat közkereseti társaságot kiskorú személy,[4] továbbá olyan természetes személy, aki egyidejűleg más gazdasági társaságban is korlátlan felelősséget vállaló tag,[5] illetve nem alapíthat közkereseti társaságot - a felelősség-kumuláció tilalma miatt - másik közkereseti társaság vagy betéti társaság.[6]

Megszűnése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közkereseti társaság megszűnéséről dönteni a tagok gyűlése kizárólagos hatáskörébe tartozik, ahol a tagok egyhangú döntésére van szükség a kkt. megszűnéséhez mind jogutódlással történő megszűnés, mind pedig jogutód nélküli megszűnés esetén.[7]

A közkereseti társaság akkor is megszűnik, ha tagjainak száma 1 személyre csökken és hat hónapon belül nem kerül sor új tag csatlakozására.

Tagsági jogviszony[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tagok jogai, kötelezettségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tagok felelőssége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kkt. kötelezettségeiért a társaság saját vagyonával felel. Ha ez a követelést nem fedezi, úgy a tagok saját vagyonukkal, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A tagok felelőssége nem közvetlen, mert a hitelezők előbb a társaság vagyonából kötelesek igényüket kielégíteni. Ha a társasági vagyon a követelést nem fedezi, úgy kerülhet sor a tagokkal szembeni korlátlan és egyetemleges felelősség érvényesítésére.

A tagsági jogviszony megszűnése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tagsági jogviszony megszűnik:

  • ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette
  • a tagok közös megegyezésével
  • a tag kizárásával
  • rendes felmondással
  • azonnali hatályú felmondással
  • a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével
  • ha annak fenntartása jogszabályba ütközik.[8]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Auer Ádám, Bakos Kitti, Buzási Barnabás, Farkas Csaba, Nótári Tamás, Papp Tekla: Társasági jog, Lectum Kiadó, Szeged, 2011, ISBN 978-963-9640-36-8

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Lásd még: Társasági jog 373. o.
  2. 1875:XXXVII.tc. 61. §.
  3. 2006. évi IV. törvény 92. § (1), ill. 2013. évi V. törvény 3:142. § (1)
  4. 2006. évi IV. törvény 5. § (2), illetve 2013. évi V. törvény 3:90. § (1)
  5. 2006. évi IV. törvény 5. § (1), illetve 2013. évi V. törvény 3:90. § (1)
  6. 2006. évi IV. törvény 5. § (3), illetve 2013. évi törvény V. 3:90. § (2)
  7. Társasági jog, 149-150. o.
  8. 2006. évi IV. törvény 99. § a)-h), ill. 2013. évi V. törvény 3:146. §