Közkereseti társaság Magyarországon

A közkereseti társaság, röviden kkt. olyan jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelyben a tagok közös gazdasági tevékenységre vállalnak kötelezettséget és felelősségük saját teljes vagyonukra kiterjed. A kkt. rendszerint családi vagy kisvállalkozásokra jellemző vállalkozási forma.

A kkt. fő szerve a taggyűlés, ahol mindenki (hacsak a szerződés másként nem rendelkezik, egyenlő mértékben) szavazatra jogosult.

Kkt-nak egyik tagja sem lehet más kkt., betéti társaság beltagja vagy egyéni vállalkozó.

Története

• A közkereseti társaságot mint a kereskedelmi társaság egyik formáját az 1875. évi keresekedelmi törvény vezette be hazánkban (61. szakasz) A részletes szabályozást a Nyolcadik Cím 64.- 124. szakasz tartalmazta.

A mai szabályozás

Ügymenet

A társaságon belüli ügymenet két területre oszlik: az üzletvezetésre és a tagok közös határozathozatalára.

A legfőbb szerv

A kkt. legfőbb szerve a tagok gyűlése,amelynek tevékenységében valamennyi tag személyesen vesz részt.

Felelősség

A kkt. kötelezettségeiért a társaság saját vagyonával felel. Ha ez a követelést nem fedezi, úgy a tagok saját vagyonukkal, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.

A tagok felelőssége nem közvetlen, mert a hitelezők előbb a társaság vagyonából kötelesek igényüket kielégíteni. Ha a társasági vagyon a követelést nem fedezi, úgy kerülhet sor a tagokkal szembeni korlátlan és egyetemleges felelősség érvényesítésére.

A tagsági jogviszony megszűnése

A tagsági jogviszony megszűnik:

• ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette
• a tagok közös megegyezésével
• a tag kizárásával
• rendes felmondással
• azonnali hatályú felmondással
• a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével
• ha annak fenntartása jogszabályba ütközik.

Források

• 1875. évi XXXVII. törvénycikk
• 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról