Közhasznú szervezet
Közhasznú szervezetté lehet minősíteni Magyarországon – a nyilvántartásba vétellel egy időben[1] – olyan közhasznú tevékenységet végző szervezetet, amelyik ehhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik és amelyiknek kimutatható társadalmi támogatottsága van.[2] A korábbi kiemelkedően közhasznú jogállás 2011-ben megszűnt.[1]
A formális magyarországi minősítés mellett informálisan közhasznú szervezetről beszélünk, ha a szervezet tevékenysége a közjót, közvetlenül vagy közvetve a tágabb közösség érdekeit szolgálja.
Törvényi szabályozás[szerkesztés]
A közhasznúvá nyilvánítás feltételeit az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szabályozza, felváltva ezzel többek között a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényt.[2]
A közhasznú jogállás feltételei[szerkesztés]
A minősíthető szervezetek köre[szerkesztés]
Közhasznúvá minősíthető közhasznú tevékenységet végző[3]
- civil szervezet
- olyan egyéb szervezet, amely számára ezt törvény lehetővé teszi:
- nonprofit gazdasági társaság → közhasznú nonprofit gazdasági társaság[4]
- alapítvány → közhasznú alapítvány
- közalapítvány → közhasznú közalapítvány
- köztestület, amennyiben a létrehozó törvény ezt megengedi
Megfelelő erőforrások[szerkesztés]
Megfelelő erőforrásokkal a szervezet akkor rendelkezik, ha az előző két lezárt üzleti évben az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:[5]
- az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot
- a két év egybeszámított adózott eredménye nem negatív
- a személyi jellegű ráfordításai - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül - elérik az összes ráfordítás egynegyedét
Kimutatható társadalmi támogatottság[szerkesztés]
Megfelelő társadalmi támogatottsággal a szervezet akkor rendelkezik, ha az előző két lezárt üzleti évben az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:[6]
- a bevételek között az SzJA-felajánlások elérik a két százalékot – a bevételek között nem kell figyelembe venni a jogszabályban szabályozott módon kapott állami, és az EU strukturális alapjaiból vagy kohéziós alapjából kapott támogatást
- a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában
- közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően
A létesítő okiratra vonatkozó előírások[szerkesztés]
A közhasznúság megszerzéséhez további feltétel még, hogy a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell az alábbiakat[7]
- Milyen közhasznú tevékenységet folytat, ezeket milyen közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi, ezen közfeladatok teljesítését mely jogszabályhelyek írják elő, továbbá ha tagsággal rendelkezik, tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásokból.
- Gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez.
- Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.
- Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
A vezető tisztségviselőre vonatkozó előírás[szerkesztés]
Vezető tisztségviselőre is találunk feltételt:[8] az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezetnek volt legalább egy évig a vezető tisztségviselője, amely
- jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki
- amellyel szemben jelentős összegű adóhiányt tártak fel
- amelynél üzletlezárást, vagy azt helyettesítő bírságot szabtak ki
- amelynek adószámát felfüggesztették vagy törölték
ezen közhasznú szervezetnek a megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezetnek a vezető tisztségviselője. Erről nyilatkozni kell a közhasznúság kérelmezésekor.[9]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b 2011. évi CLXXV. törvény – net.jogtar.hu/civil-tv
- ↑ a b Civil Törvényről – ckh.hu
- ↑ 2011. évi CLXXV. törvény – net.jogtar.hu/civil-tv 32. §
- ↑ 6. kérdés – civiljogok.hu
- ↑ 2011. évi CLXXV. törvény – net.jogtar.hu/civil-tv 32. §
- ↑ 2011. évi CLXXV. törvény – net.jogtar.hu/civil-tv 32. §
- ↑ [1]2011. évi Archiválva 2017. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben CLXXV. törvény 34. §
- ↑ [2]2011 Archiválva 2017. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben. évi CLXXV. törvény 39. §
- ↑ [3] Archiválva 2017. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-benNonprofit Blog
Források[szerkesztés]
- ↑ Civil Törvényről – ckh.hu: Civil Törvényről mindenkinek. www.ckh.hu (Hozzáférés: 2014. november 2.) arch
- ↑ 2011. évi CLXXV. törvény – net.jogtar.hu/civil-tv: 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról. net.jogtar.hu (Hozzáférés: 2014. november 2.)[halott link]
További információk[szerkesztés]
- ↑ 1997. évi CLVI. törvény – complex.hu: 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről – közlönyállapot. www.complex.hu (Hozzáférés: 2014. november 2.) arch
- ↑ 6. kérdés – civiljogok.hu: Közhasznú nonprofit gazdasági társaság (gt.) vagyunk, vonatkoznak ránk a civil tv. (és az egyéb szabályok) rendelkezései? civiljogok.hu (Hozzáférés: 2014. november 2.) arch