Közönséges toronycsiga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Közönséges toronycsiga
Evolúciós időszak: Késő pliocén - jelenkor
Turritella communis 01.JPG
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Alosztály: Valódi csigák (Orthogastropoda)
Öregrend: Caenogastropoda
Rend: Sorbeoconcha
Alrend: Cerithiimorpha
Öregcsalád: Cerithioidea
Család: Toronycsigák (Turritellidae)
Alcsalád: Turritellinae
Nem: Turritella
Faj: T. communis
Tudományos név
Turritella communis
Risso, 1826
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Közönséges toronycsiga témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges toronycsiga témájú kategóriát.

A közönséges toronycsiga (Turritella communis) a csigák (Gastropoda) osztályának a Sorbeoconcha rendjébe, ezen belül a toronycsigák (Turritellidae) családjába és a Turritella nembe tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közönséges toronycsiga az Északi-tengerben, a La Manche csatornában, az Atlanti-óceán partvidékén és a Földközi-tengerben található meg, behatol a Fekete-tengerbe is.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közönséges toronycsiga karcsú, torony alakú háza igen sok kanyarulatú, számuk akár a 19-et is elérheti. 4 - 6 centiméteres magasságához képest a csiga háza viszonylag keskeny. A csupán gyengén boltozatos kanyarulatokat 7 - 10 változó nagyságú, hosszanti irányú rovátka díszíti. A kanyarulatok közötti varratok világosan kivehetők és mélyek. A tojás alakú szájadékot, mely viszonylag kisméretű, külső oldalán szaruszerű, tüskés héjfedő zárja le. A ház színe meglehetősen változó, a vörösestől vagy a sárgásbarnától a barnáig terjed, halványan foltozott.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közönséges toronycsiga részben beásva, társasan él a mélyebb vizekben (rendszerint mintegy 80 méter mélységig), homokos és iszapos aljzaton. Egy tized négyzetméternyi felületen 70 állat nem számít ritkaságnak. Az állat gyakran a háza csúcsáig beássa magát az iszapba, és a planktonszervezetek leülepedett maradványaival táplálkozik.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nőstény által lerakott, megtermékenyített petékből először úszó lárvák fejlődnek, amelyek azonban egy bizonyos idő múlva lesüllyednek az aljzatra, ahol fiatal csigává alakulnak.

Hasonló fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Turritella triplicata nagyon hasonlít a közönséges toronycsigára. A Turritella nem őslénytanilag is jelentős, jellegzetes házaik a pliocén kori megjelenésüktől gyakoriak a Kárpát-medence üledékeiben. Sopronkőhidán a miocénben lerakódott turritellás homokot bányásznak.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993.