Közönséges szalonnabogár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Közönséges szalonnabogár
Dermestes lardarius - top (aka).jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Alrendág: Bostrichiformia
Öregcsalád: Bostrichoidea
Család: Porvafélék (Dermestidae)
Alcsalád: Dermestinae
Nemzetség: Dermestini
Nem: Dermestes
Alnem: Dermestes (Dermestes)
Faj: D. lardarius
Tudományos név
Dermestes lardarius
Linnaeus, 1758
Szinonimák
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Közönséges szalonnabogár témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges szalonnabogár témájú kategóriát.

A közönséges szalonnabogár (Dermestes lardarius) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a porvafélék (Dermestidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közönséges szalonnabogár behurcolás útján világszerte elterjedt. Olykor tömegesen megjelenik. A Kárpát-medencében igen gyakori kártevő.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közönséges szalonnabogár 0,7-1 centiméter hosszú. Sötét színű bogár, alul fekete vagy sárgásszürke szőrzettel, felül fekete; a szárnyfedők töve mögött széles, vörösbarna alapon sárgásszürkén szőrözött, itt 3-3 fekete foltocska látható. Csápja bunkóban végződik.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közönséges szalonnabogár a szabadban ritkán fordul elő. Sokkal gyakoribb az emberi településeken, élelmiszerkamrákban, -raktárakban, de madarak és emlősök fészkében is megtaláljuk. A rovar élelmiszer-kártevő, állatgyűjteményekben is gyakori. Lárvája és az imágója egyaránt károsít, szabálytalan lyukakat rág, s ürülékével, levedlett lárvabőrével szennyezve fogyasztásra alkalmatlanná teszi az élelmiszereket.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nőstények élelmiszerekbe rakják petéiket. A 12-15 milliméter hosszú, sötétbarna színű lárvák testét különböző alakú, mozgatható szőrök borítják, 5-7-szer vedlenek. A lárva kerüli a fényt, ha megzavarják, akkor összegömbölyödik. Nem kielégítő táplálékkínálat esetén még több vedlésen is áteshetnek, mielőtt a bábozódáshoz szükséges méreteket elérik. Bebábozódás után 35-60 nap alatt, egy rejtett zugban elrejtőzve, teljesen kifejlődnek.

Irtásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakásba leggyakrabban behurcoljuk, de alkalmanként be is repülhet. A kifejlett közönséges szalonnabogár berepülését az éléskamra ablakára fölszerelt szúnyoghálóval akadályozhatjuk meg.

Ha fertőzésre utaló jeleket észlelünk, az első teendőnk az, hogy gondosan takarítsuk ki az élelmiszertároló helyet. A közönséges szalonnabogár táplálékául szolgáló összes élelmiszert tüzetesen vizsgáljuk át. A kifejlett bogarakat és a lárvákat egyaránt könnyen fölfedezhetjük. A fertőzött anyagokat jól záródó zacskóban gyűjtve dobjuk ki a szemétbe vagy égessük el. Rovarirtó szert fölösleges használni.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993  
  • Élet és Tudomány (Kellemetlen lakótársak: A dohánybogár és a szalonnabogár)