Közönséges rókakuzu

Közönséges rókakuzu
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Alosztályág: Erszényesek (Marsupialia) Rend: Diprotodontia Alrend: Kuszkuszalkatúak (Phalangeriformes) Öregcsalád: Kuszkuszszerűek (Phalangeroidea) Család: Kuszkuszfélék (Phalangeridae) Alcsalád: Phalangerinae Nemzetség: Trichosurini Nem: Trichosurus Faj: T. vulpecula
Tudományos név
Trichosurus vulpecula (Kerr, 1792)
Szinonimák
Didelphis vulpecula Kerr, 1792 Phalangista cookii (G. Cuvier, 1824) Phalangista cuvieri (Waterhouse, 1841) Phalangista felina (Wagner, 1842) Phalangista fuliginosa (Ogilby, 1831) Phalangista hypoleucus (Wagner, 1855) Phalangista melanura (Wagner, 1842) Phalangista selma (Gervais, 1847) Phalangista xanthopus (Ogilby, 1831) Phalangista fuliginosa grisea (Gray, 1841) Trichurus vulpecula eburacensis Lönnberg, 1916 Trichurus vulpecula mesurus Thomas, 1926 Trichurus vulpecula raui Finlayson, 1963 Trichurus vulpecula ruficollis Schwarz, 1909 Didelphis lemurina (Shaw, 1800) Didelphis novaehollandiae (Bechstein, 1800) Didelphis tapouaru (F. Meyer, 1793)
Elterjedés
A közönséges rókakuzu eredeti és betelepített elterjedési területei.
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Közönséges rókakuzu témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges rókakuzu témájú médiaállományokat.

Portré

A közönséges rókakuzu (Trichosurus vulpecula) az emlősök (Mammalia) osztályának az erszényesek (Marsupialia) alosztályágához, ezen belül a diprotodontia rendjéhez és a kuszkuszfélék (Phalangeridae) családjához tartozó faj.

Előfordulása

A közönséges rókakuzu Ausztrália és Tasmania szinte összes erdős területén megtelálható. Elsősorban Kelet- és Közép-Ausztráliában elterjedt, északon más fajok visszaszorították.

Új-Zélandra betelepítették, ahol nagy mértékben elszaporodott és a fiatal fák megrágásával komoly károkat okoz. Emiatt a szigetországban bármikor vadászható faj.

Megjelenése

Az állat fej-törzs-hossza 35-55 centiméter, farokhossza 25-40 centiméter. A nőstény testtömege 1500-3500 gramm, a hím testtömege legfeljebb 4500 gramm. Bundája vastag és gyapjas, sokféle színű és árnyalatú lehet. A prémkereskedelem keresett árucikke. Kapaszkodásra is alkalmas hosszú, bozontos farka fáramászás közben az ötödik végtag szerepét tölti be. Farka vége csupasz, s ez tovább növeli fogásának biztonságát. Mancsának belső felülete állandóan nyirkos, ezért biztos a fogása. Karmokban végződő ujjaival meg tudja fogni a táplálékot. Hátsó lábának mancsai is hasonló felépítésűek. A közönséges rókakuzu táplálékkeresés közben mindenekelőtt szaglására és tapintására hagyatkozik, de a hallása is jó.

Életmódja

Az állat éjjel aktív és magányos falakó. Tápláléka levelek, virágok, gyümölcsök, rovarok, tojások és fiókák.

Szaporodása

A közönséges rókakuzu az ivarérettséget 2 éves korban éri el. A párzási időszak márciustól májusig tart, délen ennél korábban is lehet. A vemhesség 17-18 napig tart, ennek végén 1 utód jön a világra. Az utód 4-6 hónapig ül az erszényben.

Rokon fajok

Az északi rókakuzu (Trichosurus amhemensis) és a hegyi rókakuzu (Trichosurus caninus) közeli rokonai a közönséges rókakuzunak.

Képek

• 
• 
• 
• 
• 

  Kitömött közönséges rókakuzu a londoni Természettudományi Múzeumban

• 

  A közönséges rókakuzu csontváza

Források

• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. december 3.)
• http://www.bucknell.edu/msw3/browse.asp?id=11000089 - Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).