Közönséges polip

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Közönséges polip
Octopus vulgaris2.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Osztály: Fejlábúak (Cephalopoda)
Alosztály: Tintahalalakúak (Coleoidea)
Öregrend: Nyolckarú polipok (Octopodiformes)
Rend: Octopoda
Család: Octopodidae
Nem: Octopus
Alnem: Octopus
Faj: O. vulgaris
Tudományos név
Octopus vulgaris
Cuvier, 1797
Szinonimák
  • Octopus vulgaris
    Lamarck, 1798
  • Octopus rugosus
    Bosc, 1792
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Közönséges polip témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges polip témájú kategóriát.

A közönséges polip (Octopus vulgaris) a fejlábúak (Cephalopoda) osztályának a tintahalalakúak (Coleoidea) alosztályába, ezen belül az Octopoda rendjébe és az Octopodidae családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közönséges polip az egész világon megtalálható, de előnyben részesíti a meleg tengereket. Ennek megfelelően az Északi-tengerben meglehetősen ritka. A közönséges polipot egyesek megeszik, ezért halásszák is.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A polip hossza maximum 3 méter. Testtömege 25 kilogrammig terjed; a nőstény 1000, a hím 100 grammos testtömeggel kifejlettnek számít. A polip bőre fényérzékeny; gyorsan változtatja a színét, hogy alkalmazkodjon a környezethez. A közönséges polip nyolc karja segítségével úszik, mászik, harcol, fészket épít, megragadja áldozatát és ivadékot gondoz. A szívókorongok idegvégződései információkat továbbítanak a környezetről. A szeme a látásélesség érdekében képes helyzetet változtatni. Amennyiben a test mozog, a szem mindig vízszintes helyzetben van. A szemet nagy szemhéj véd. Testredőiben tintazacskó rejtőzik, amelyet ellenségei megzavarására használ. Mivel nincs csontja, apró nyílásokba is bepréselheti magát. A közönséges polip a világ legjobb álcázóképességével rendelkező állat. Színével tökéletesen tudja utánozni a környezet színeit, de ha ez nem lenne elég, különleges izomösszehúzódásokkal még bőrfelületét is pontosan olyanná tudja változtatni, mint a környezet egyenetlenségei.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A polip magányosan él. Tápláléka főleg rákok és kagylók. A nőstény rendszerint a szaporodást követően, körülbelül 2 éves korban pusztul el, a hím hosszabb ideig él.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nőstény 1,5-2 évesen, a hím korábban éri el az ivarérettséget. Párzás közben a hím spermatofórákat (hímivarsejtcsomagokat) pumpál egy különlegesen kiképzett párzókaron (hectocotylus) át a nőstény köpenyüregébe, hogy megtermékenyítse a petéket. A megtermékenyítés után egy héttel, nőstény 150 000 petét is rakhat, ezeket 4-6 hétig gondozza. A kikelt kispolipok 3 milliméter hosszúak.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6