Közönséges makréla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Közönséges makréla
Közönséges makréla az Északi-tengerben; Belgium közelében
Közönséges makréla az Északi-tengerben; Belgium közelében
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Scombroidei
Család: Makrélafélék (Scombridae)
Alcsalád: Scombrinae
Nemzetség: Scombrini
Nem: Scomber
Linnaeus, 1758
Faj: S. scombrus
Tudományos név
Scomber scombrus
Linnaeus, 1758
Szinonimák
  • Scomber glauciscus Pallas, 1814
  • Scomber punctatus Couch, 1849
  • Scomber scomber Linnaeus, 1758
  • Scomber scriptus Couch, 1863
  • Scomber vernalis Mitchill, 1815
  • Scomber vulgaris Fleming, 1828
  • Scomber vulgaris Wood, 1837
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Közönséges makréla témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges makréla témájú médiaállományokat és Közönséges makréla témájú kategóriát.

A közönséges makréla (Scomber scombrus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a makrélafélék (Scombridae) családjába tartozó faj.

A Scomber csontoshal-nem típusfaja.

Előfordulása[szerkesztés]

A közönséges makréla elterjedési területe az Atlanti-óceán északi része, keleten Észak-Norvégiától Nyugat-Afrikáig és az Azori-szigetekig. Még előfordul az Északi-tengerben, a Balti-tenger nyugati részén, a Földközi- és a Fekete-tengerben is.

Megjelenése[szerkesztés]

Ennek a halnak a teste megnyúlt, orsó alakú, vékony faroknyéllel, hegyes arcorral és széles szájnyílással. Szemei nagyok, szemhéjuk átlátszó (amely függőleges rést hagy szabadon a pupilla fölött). A felső állkapocs két eleme összeforrt egymással, így az nem mozgatható előre. Állkapcsa apró, éles fogakkal van ellátva. Pikkelyei kis méretűek, mellpáncélja nincs. Két hátúszója egymástól messze helyezkedik el. Hátúszóján 8-14 tüske és 113 sugár, míg a farok alatti úszóján 1 tüske és 12-13 sugár látható. Hossza 40-50 centiméter. A háti része kék színű vagy üvegzöld, az oldalvonalig sötét, hullámos harántcsíkjai vannak, hasa gyöngyházfényű. 31 csigolyája van.

Életmódja[szerkesztés]

A közönséges makréla sebesen úszó, nyílt vízi hal, amely gyakran a vízfelszín közelében és nagy rajokba verődve vándorol, míg a téli hónapokban a mélybe ereszkedve a fenék közelében tartózkodik, és táplálkozását szünetelteti. Tápláléka halakból és rákokból áll.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. december 31.)
  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
  • Scomber scombrus Linnaeus, 1758 FishBase
  • Collette, B.B. and C.E. Nauen, 1983. FAO Species Catalogue. Vol. 2. Scombrids of the world. An annotated and illustrated catalogue of tunas, mackerels, bonitos and related species known to date. Rome: FAO. FAO Fish. Synop. 125(2):137 p.
  • Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 297.