Közönséges keringőbogár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Közönséges keringőbogár
Gyrinus natator.JPG
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Ragadozó bogarak (Adephaga)
Család: Keringőbogár-félék (Gyrinidae)
Alcsalád: Gyrininae
Nem: Gyrinus
Faj: G. natator
Tudományos név
Gyrinus natator
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Közönséges keringőbogár témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges keringőbogár témájú médiaállományokat.

A közönséges keringőbogár (Gyrinus natator) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjéhez, ezen belül a ragadozó bogarak (Adephaga) alrendjéhez és a keringőbogár-félék (Gyrinidae) családjához tartozó faj.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közönséges keringőbogár Közép-Európában fordul elő: délen Észak-Spanyolországig, északon Norvégiáig és Svédországig, keleten pedig a Fekete-tengerig. A faj nem veszélyeztetett, bár a vízszennyeződés miatt egyes populációk kárt szenvedtek.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lárva hossza 10-15 milliméter, a kifejlett rovar hossza 4,8-5,5 milliméter. A bogár teste kemény és ovális alakú, áramvonalas. Domború felső oldalán szabályos pontsorok húzódnak. Felülete csillogó fekete, fedőszárnya alatt található a szárny. A tes alul vörös, de a mellközép és az utolsó potrohlemezek világosabbak, lábai sárgák. Az elülső pár lába hosszú, a két hátsó pár láb sokkal rövidebb, ezeket a víz felszínén evezésre használja. A lábszárak rövidek és laposak, a lábfejek ízei befelé erősen kiszélesedtek, és legyezőszerűen helyezkednek egymásra. A lábszárak és a negyedik lábfejíz szélén lapított, merev úszóserték vannak. A keringőbogár szeme két részből áll, és a bifokális szemüveg elvén működik, így a bogár egyszerre lát a víz alatt és felett. Csápja rövid, az első íz fül alakú. Szájszerve hegyes rágószerv. A lárva teste karcsú, több tagú, mintegy 13 szelvényből áll. Kétszer-háromszor hosszabb, mint a kifejlett rovar teste. A lárva lábain hegyes karmok vannak. Az állatnál a kopoltyúk kis nyúlványok, melyeken keresztül a lárva a víz alatt lélegzik. A lárva szájszerve lyukas szívócsatorna.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közönséges keringőbogár álló- és folyóvizek, gyér növényzetű árkok és szabad vízfelülettel rendelkező tavacskák lakója. A közönséges keringőbogár társas lény; napközben táplálékot keres, éjszaka új vizekre repül. A csápok a víz felszínén nyugosznak, és minden hullámmozgást észlelnek, olyanokat is, amelyek a vízben levő tárgyak felöl érkeznek. Ezáltal a bogár felismerheti és villámgyorsan kikerülheti az akadályokat. A bogár tud repülni, ugrani, merülni, sőt a víz felszínén futni. A kifejlett rovar téli álmot alszik. Ha veszélybe kerül, és nem tud sem lemerülni, sem elrepülni, akkor tejszerű váladékkal teszi zavarossá a vizet maga körül, így próbál menekülni. Tápláléka rovarok és lárvák; főleg szúnyogok.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párzási időszak márciusáprilis között van. A petéket szálon vagy csomóban a víz alatt rakja le. A bábból való kibújás augusztus végén vagy szeptember elején történik meg.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
  • Brehm: Az állatok világa
  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.