Közönséges kígyónyakúteknős
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Chelodina longicollis G. Shaw 1794 |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Közönséges kígyónyakúteknős témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges kígyónyakúteknős témájú médiaállományokat. |
A közönséges kígyónyakúteknős vagy ausztrál kígyónyakúteknős (Chelodina longicollis) a hüllők (Reptilia) osztályának teknősök (Testudines) rendjéhez, ezen belül a kígyónyakúteknős-félék (Chelidae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
A közönséges kígyónyakúteknős igen elterjedt Kelet-Ausztrália lassú folyású vizeiben, a legdélibb résztől az északon fekvő Queenslandig. Bár a faj még mindig gyakran előfordul, sok példányát ejtik csapdába, sokukat pedig halászok ölik meg és autók gázolják halálra, vagy kerítésekbe akadva pusztulnak el, amelyek lezárják a vízhez vezető utat. A közönséges kígyónyakúteknős Ausztrália legismertebb és legelterjedtebb édesvízi teknőse.
|
_2.jpg)
|
Megjelenése [szerkesztés]
Az állat pajzsának hossza akár 27,5 centiméter is lehet. Testtömege átlagosan 1,2 kilogramm. A közönséges kígyónyakúteknős hosszú nyaka széles körű lehetőséget biztosít feje mozgatására: képes fejét a nyak S-alakú állásában a pajzs alá húzni. E teknősfaj szeme jóval előbb ül, mint a többi fajé, ez térbeli (binokuláris) látást tesz lehetővé, ami igen fontos a távolság felméréséhez és pontos lecsapáshoz.
Életmódja [szerkesztés]
A közönséges kígyónyakúteknős bár a vizet kedveli, időnként csoportosan vándorol a szárazföldön, új élőhelyek felkeresésére. Tápláléka kétéltűek, rákfélék, férgek, rovarok és puhatestűek. Ha elfogják erős szagú váladékot bocsát ki. Ezt akár egy méternyire is képes kilövellni. Szabadon több, mint 40 évig él.
Szaporodása [szerkesztés]
A hím 7, a nőstény 10-11 éves kortól éri el az ivarérettséget. A párzási időszak szeptember-október között van, de esetenként januárig is eltarthat. A fészekben, melyet a nőstény váj a tajban 6-24 tojás található. A tojásból való kifejlődéshez 130-170 nap kell, hogy elteljen. A fiatal teknősökön sárgás-narancsszín mintázat található.
Források [szerkesztés]
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2011. január 9.)
- IUCN jegyzi, de a listáján nem szerepel. (Hozzáférés: 2011. január 9.)
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
