Közönséges gyöngyházlepke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Közönséges gyöngyházlepke
Kleiner Perlmuttfalter.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia)
Tagozat: Cossina
Altagozat: Bombycina
Csoport: Rhopalocera
Öregcsalád: Pillangószerűek (Papilionoidea)
Család: Tarkalepkefélék (Nymphalidae)
Alcsalád: Helikonlepkék (Heliconiinae)
Nemzetség: Argynnini
Nem: Issoria
Faj: Issoria lathonia
L., 1758
Szinonimák
  • Prokuekenthaliella Reuss, 1926
  • Afrossoria Simonsen, 2004
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges gyöngyházlepke témájú kategóriát.

Kleiner Permutterfalter2.jpg

A közönséges gyöngyházlepke (vándor gyöngyházlepke, Issoria lathonia) a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjához tartozó helikonlepkék (Heliconiinae) alcsaládban a gyöngyházlepkék közé tartozó Issoria nem egyik faja.

Származása, elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eurázsiában és Észak-Afrikában él; Magyarországon mindenütt előfordul.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szárnyainak fesztávolsága 42–50 mm — az első nemzedék valamivel kisebb a későbbieknél. A szárnyak alapszíne halványabb, illetve sötétebb vörösbarna. A szárnytő sárgás vagy vörösesbarna. Igen szabályos mintázata fekete pettyekből áll. Hátsó szárnya kiterjedtebben zöldes pikkelyekkel hintett; fonákján az ezüstszínű foltok igen nagyok, szinte összeérnek. A belső gyöngysor pettyei sötét rozsdabarna szalagban ülnek, és apró, ezüstös pupillájuk van. A rokon fajok közül egyiknek sincsenek ennyire fényes ezüstfoltjai.

Csápbunkója hirtelen kiszélesedik.

Szürkésfekete hernyójának sárgás hátvonalai finoman osztottak. Oldalait fekete foltsor és elmosódott, barnássárga vonalkák díszítik. Áltüskéi téglapirosak, az arca feketésbarna.

Életmódja, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vándor faj; röpte ennek megfelelően gyors. Dél-Európából minden évben Európa északibb területeire nyomul (hasonképpen Ázsiában is (India, Kína). Magyarországon főleg a szárazabb vidékeken, legelőkön, köves helyeken gyakori. Pihenő helyzetben szárnyait kiterjesztve sütkérezik.

Egy évben három vagy négy nemzedéke repül (április-május, május-június, július-augusztus, szeptember-október).

A hernyó tápnövényei különböző ibolya fajok (Viola spp.). A hernyó vagy a báb telel át.

Hasonló fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon nincs.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]