Közönséges borz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Elterjedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közönséges borz Franciaországtól és Törökországtól Koreáig, a Szahalin-szigetekig és Japán hegyi legelőiig minden országban, Magyarországot is beleértve elterjedt. Főként a füves pusztákat, erdőket kedveli. Srí Lanka szigetén legfeljebb 500 darab él. India nyugati részén és Pakisztánban is él.

Táplálkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közönséges borz (Meles meles) kedvencei a növények és bogarak, giliszták, gyümölcsök. Az éhes borz a farkast is megtámadja. A borz szét tudja feszíteni a sündisznó tüskéit is. Ha nem tudott betevő falathoz jutnia, a dögöt is megeszi. Olykor az őzet is megtámadja. A gyökereket és férgeket a föld alól ássa ki. Fogazata ragadozószerű, pedig mindenevő. Kicsinyei gilisztákat és gyökereket kapnak enni szüleiktől.

Természetvédelmi státus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közönséges borz Közép-Ázsiában szigorú védelem alatt van. Magyarországban, Romániában és Angliában is törvény védi. Franciaországban és Németországban gyakori állat. Farka miatt, amiből keféket készítenek, vadásznak rá.

Tenyésztés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon tenyésztik. A környező országokban (Románia, Ukrajna, Szlovákia, Szlovénia, Szerbia, Horvátország, Ausztria) szintén tenyésztik. A közönséges borzról köztudott, hogy sokat ás. Ezért könyörtelenül irtják a földművesek.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A borzot gyakran összetéveszti az ember a csíkos bűzös borzzal. Ezért a két fajt keverik. A borzot a helyi a japánok "Sukujah"-nak nevezik. Jelentése: kemény váll.