Közönséges aranyeső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Közönséges aranyeső
virágos példány
virágos példány
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Hüvelyesek (Fabales)
Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae)
Alcsalád: Bükkönyformák (Faboideae)
Nemzetség-
csoport
:
Genisteae
Nemzetség: Aranyeső (Laburnum)
Faj: L. anagyroides
Tudományos név
Laburnum anagyroides
Medik.
Szinonimák
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Közönséges aranyeső témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges aranyeső témájú kategóriát.

A közönséges aranyeső (Laburnum anagyroides) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó faj. Kerti növényként általában a Laburnum nemzetség másik fajával, a havasi aranyesővel alkotott hibridjét, a hosszúfürtű aranyesőt (Laburnum × watereri) ültetik. Minden része erősen mérgező.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közönséges aranyeső elterjedési területe Közép- és Dél-Európa hegységei Kelet-Franciaországtól a Balkánig. Magyarországon a Dunántúlon vadon is előfordul.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az aranyeső 5–7 méter magas, felálló ágú bokor vagy kis fa, keskeny, szabálytalan koronával. Kérge sima, zöldesbarna. Ágai eleinte felállók, később gyakran lehajlanak, szürkészöldek, ezüstös szőrűek. Hármas összetett levelei szórt állásúak, a rövid hajtásokon csomósan helyezkednek el, nyelük 2–7 centiméter, selymesen szőrös. A levélkék elliptikusak vagy fordított tojás alakúak, 15–80 milliméter hosszúak és 15–30 milliméter szélesek, csúcsuk tompa vagy lekerekített, rövid szálkahegyben végződik, felül sötétzöldek, kopaszok, fonákjuk szürkészöld, rásimuló szőrű. Virágai világossárgák, 15–18 milliméter szélesek, 10–20 centiméteres lecsüngő fürtökben fejlődnek. A virágzási ideje április-május között van. Magja nagyon mérgező.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az aranyeső napfényes erdők, sziklás és köves lejtők lakója. A napos helyeket és a száraz, meszes, tápanyagban gazdag vályog- és törmeléktalajokat kedveli. A síkságoktól a hegyvidékekig megtalálható.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dísznövényként ritkán előforduló fajtái:

  • ‘Aureum’ – sárga levelű,
  • ‘Quercifolium’ – levélkéi 3-5 karéjúak, lekerekedők.

Gyakrabban ültetett hibridje a hosszúfürtű aranyeső (Laburnum × watereri).

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]