Középső tartomány (Kenya)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Középső Tartomány

A Középső Tartomány egyike a nyolc tartománynak amelyre Kenyát közigazgatásilag felosztották. Nyeri tartományi székhely körül, illetve az ország közepén található Kenya-hegytől délnyugatra terül el, a főváros Nairobi északi határában. A 13 191 km²-en elterülő tartománynak az 1999-es népszámlálás adata szerint 3 724 159 lakója volt.

Kenya jelentős kávéexportjának egyik fő termelőterülete és ide koncentrálódott az ország tejiparának jórésze is.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlata Kenya más vidékeihez képest hűvösebb, mivel a régió viszonylag nagy tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Az eső elég megbízhatóan két csapadékos évszakban hullik, március és május, illetve október és november között.

Kerületei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tartományt hét kerületre (wilaya) osztották. Ezek:

Kerület Népesség Székhely
Nyandarua   479 902 Ol Kalou*
Nyeri 661 156 Nyeri
Kirinyaga 457 105 Kerugoya
Maragua 387 969 Maragua
Murang'a 348 304 Murang'a
Thika 645 713 Thika
Kiambu 744 010 Kiambu
* korábbi székhely: Nyahururu

A Thika kerületben lévő Ruiru Nairobi alvóvárosa. Lakossága a 2005-ös hivatalos becslés szerint meghaladta a 220 ezret.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Középső Tartományt ma benépesítő közösségek keleti bantu eredetű és valószínűleg a 17. században telepedtek le a régióban. Főképp a kukuju, embu és meru népekhez tartoznak.

A brit gyarmatosítás idején a tartomány jórésze a Fehér Fennsík része volt, amelyet a fehér telepesek akartak kisajátítani maguknak, akik így gyakran szembekerültek az őslakosokkal. A bennszülöttek ellenállása az 1950-es években a mau-mau felkeléssel érte el csúcspontját, ennek során a gyarmatosítók szükségállapotot is bevezettek és sokakat letartóztattak.