Középkori hajók

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


A klinker és a karvel palánkozási technika összahasonlítása.
A függesztett kormánylapát is jelentős szerepet játszott a felfedezések kora európai hajóinak sikereiben.

A középkori Európa hajóit evező, vitorla, vagy mindkettő hajtotta. Rengeteg formában épültek, többnyire a régebbi, konzervatív tervek alapján. Az északon használt hajókat a viking tapasztalatok, míg délen inkább a római hagyományok ihlették. A különféle hagyományok különféle építési technológiákat eredményeztek, így északon inkább a klinker, míg délen inkább a karvel palánkozási technika terjedt el. A középkor végére a karvel építési mód vált egyeduralkodóvá a nagyobb hajók építésében. Ugyanezen időszak alatt a kormányevezőről is áttértek a hajó farán elhelyezett kormánylapátra, valamint az egyárbocos hajókat is leváltották a többárbocosok.

A korai középkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

5. század - 10. század

A knarr[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A knarr modellje

A knarr egy viking hajó, a hosszúhajóval állt rokonságban, de annál jóval nagyobb volt. Bár 50 utas is elfért volna, általában csak 10-15 fő utazott rajta, hiszen áruszállításra használták. Vitorlázata egy négyszög vitorlából állt.

Az érett középkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

11. század- 13. század

A kogge[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy kogge

A kogge egy egyárbócos, klinkerpalánk borítású hajó volt, lapos fenékkel és meredek oldalakkal. A 13. század folyamán az északi vizeken teljesen felváltotta a viking tipusú hajókat, mivel azonos méret mellet sokkal több árut szállíthatott mint egy knarr. Lapos feneke könnyebbé tette a rakodást a sekély vízű kikötőkben. A magasabb oldala nagy előnyt jelentett a tengeri harcokban, különösen a kalózokkal szemben. A koggét gyakran használták katonai szállításra, sőt hadihajóként is, elől-hátul bástyával. A Mediterrán medencében 1304-ben kezdték használni, az itt kialakult változatának cocha volt a neve.

A hulk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első ízben a 10. században említik. A Knarrhoz hasonlóan van külső gerince, klinkerpalánkozású, elől hátul kerekded, az alja lapos mint egy kogéé. A korai ábrázolásain az orrát és a farát erősen íveltnek ábrázolják. A hulkot az egész középkorban használták, sőt még a 16. században is, különösen a Baltikumban és a Hanza-szövetségben. Ezek a kései hulk-ok méreteikben elérték koruk legnagyobb hajóikat, például a Jesus of Lübeck 1544-ben a 700 tonnát. [1]

A késő középkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A karavella[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Latin vitorlás karavella

A karavellát Portugáliában fejlesztették ki, majd a 15. századtól kezdődően használták a felfedező utazásokhoz. A viking hosszúhajótól és a koggétól eltérően karvel módszerrel palánkozták. Lehetett egyszerre négyszög és latin vitorlája (Caravela Redonda), vagy csupán latin vitorlája (Caravela Latina). A leghíresebb példányaik a Nina és a Pinta (hajó) voltak.

A karakk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Santa Maria, Kolombusz híres hajójának egyik másolata.

A karakkot Dél-Európában tervezték a 15. században, majd Portugáliában fejlesztették ki ugyanabban a században. A karavellát meghaladta méreteiben.

A leghíresebb karakk Kolombusz hajója a Santa Maria volt, a legfejlettebb pedig Vasco da Gama vitorlása a Sao Gabriel, 6 vitorlával.

Kis hajók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A késő-középkorban az angol források több kisebb hajótípust említenek, ezek közül néhányat a 16. században, vagy még ezután is használtak.

A crayer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Súlya 20-50 tonna, többnyire a csatornákban használták.

A hoy[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hoy gyökerei a 15. századi Flandriába nyúlnak vissza. Ezt az egy árbocos, 25-80 tonnás hajót a parti vizeken vagy kisebb tengeri utakon használták, esetleg uszályként vontatták. A 16. században és a 17. században még hajóztak velük, majd a 19. század elején eltűntek.

A picard[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A picar egyárbocos, 10-40 tonnás hajó volt, első ízben az 1320-s években említik. Leginkább halász flották kisérő hajójaként szolgált: hazaszállította a fogást, majd visszatért az ellátmánnyal. Más esetekben horgonyzó hajók mellé vontatták, majd az onnan átrakott árut a sekély partra, vagy a kisebb folyókba szállította. Sok példánya szolgált Skóciában, az angol partok mentén, és az Ír-tengeren.

Evezős hajók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korai középkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gályákat legalább a 8. századtól kezdődően egészen a középkor végéig használták kereskedelmi célokra. Legnagyobb számban a Földközi-tenger medencéjében terjedtek el. Itt főleg evezőkkel hajtották, mivel ez volt a legmegfelelőbb a gyakran változó szélirányok között. Észak-Európában is előfordult, de a nagyobb hullámokon az alacsony odala és a lapos feneke bizonytalanná, sebezhetővé tette.

A hosszúhajó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hosszúhajó több évszázados fejlődése a vikingek használatában érte el csúcsát, körülbelül a 9. században. Ezek a hajók klinker palánkozással készültek.

Az érett középkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A balinger[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A balinger egy kisméretű tengerjáró hajó volt a 15. században és 16. században, súlya általában nem haladta meg a 100 tonnát. Nem volt első bástyája, vitorlázata négyszög vitorlából állt. A korai példányait legalább 30 evezővel mozgatták a sekély vízben, vagy a közelharcban. Általában a partmenti kereskedelemre használták, de szállíthatott 40 katonát is.

A késő középkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A birlinn[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A birlinn egy fából készült hajó volt a Hebridák és a Skót magasföld nyugati partjai mentén használták. Klinker palánkozással épült, és vitorlával vagy evezőkkel mozgatták. Kisebb példányai 12, a nagyobbak 40 evezősek voltak.

Fordítás sablon:

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Medieval ships című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.