Közép-Dunántúl

Közép-Dunántúl
Központ	Székesfehérvár és Veszprém kollaborációja
Megyék	Fejér Komárom-Esztergom Veszprém
Népesség
Teljes népesség	1 103 132 fő +/-
Népsűrűség	98 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	11 237 km²
Legmagasabb pont	Pilis, 756 m

A közép-dunántúli régió kistérségei

A Közép-Dunántúl régió vagy „Királyi régió” a hét magyarországi statisztikai régió egyike. Három megye, Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém alkotja. Központja Székesfehérvár és Veszprém. A Közép-Dunántúl legnagyobb területű települése Sárbogárd, a legkisebb Újbarok és a legnagyobb népességű települése pedig Székesfehérvár, a legkisebb pedig Megyer. Az ország harmadik legfejlettebb régiója. A Közép Dunántúl kifejezés ezenkívül fedheti a Közép-Dunántúlt, mint régióegységet a Dunántúlon, a turisztikai régión belül is. A turisztikai régió és a statisztikai régió területe nagyrész megegyezik, annyi különbséggel, hogy határa valamivel nyugatabbra van, a Balaton környékét nem fedi, valamint Esztergom és környéke a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz tartozik.

Közigazgatás

A közép-dunántúli régió kistérségei (zárójelben a 2005. január 1. szerinti lakónépességi adatok):

Fejér megye

• Abai kistérség (24 081)
• Adonyi kistérség (24 755)
• Bicskei kistérség (37 581)
• Dunaújvárosi kistérség (74 810)
• Enyingi kistérség (21 739)
• Ercsi kistérség (23 970)
• Gárdonyi kistérség (23 825)
• Móri kistérség (35 086)
• Sárbogárdi kistérség (26 251)
• Székesfehérvári kistérség (136 700)

Komárom-Esztergom megye

• Dorogi kistérség (40 401)
• Esztergomi kistérség (56 077)
• Kisbéri kistérség (21 285)
• Komáromi kistérség (41 375)
• Oroszlányi kistérség (27 747)
• Tatabányai kistérség (89 064)
• Tatai kistérség (39 595)

Veszprém megye

• Ajkai kistérség (58 148)
• Balatonalmádi kistérség (27 679)
• Balatonfüredi kistérség (21 997)
• Pápai kistérség (62 806)
• Sümegi kistérség (16 224)
• Tapolcai kistérség (36 892)
• Várpalotai kistérség (37 662)
• Veszprémi kistérség (83 380)
• Zirci kistérség (21 767)

Legnépesebb települések

Város Lélekszám Székesfehérvár 101 722 fő (2012. jan 1.) +/- Tatabánya 67 753 fő (2012. jan 1.) +/- Veszprém 61 721 fő (2011. nov 1.) +/- Dunaújváros 48 104 fő (2011. jan 1.) +/- Pápa 32 473 fő (2011. jan 1.) +/- Esztergom 30 434 fő (2012. jan 1.) +/- Ajka 29 131 fő (2011. jan 1.) +/- Tata 24 906 fő (2012. jan 1.) +/- Várpalota 20 690 fő (2010. jan 1.) +/- Komárom 19 729 fő (2012. jan 1.) +/-

Demográfia

• Lakosság: 1 103 132 (2009)
• 0-14 éves korig terjedő lakosság: 15%
• 15-64 éves korig terjedő lakosság: 69%
• 65-X éves korig terjedő lakosság: 16%

• A KSH adatai alapján.

Turizmus

Az esztergomi bazilika és a vár

Tihany

A veszprémi várnegyed

A közép-dunántúli régió területének legnagyobb része megegyezik az Közép-Dunántúl turisztikai régióval, kivéve két kisebb területet: Esztergom és környéke a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz tartozik, Veszprém megye legdélibb, balatonparti és balatonfelvidéki területe pedig a Balaton turisztikai régió részét képezi.

Fejér megye

A megye turisztikai vonzerejét a műemlékekben gazdag Székesfehérvár, a Velencei-tó üdülő- és kirándulóövezete, a gorsiumi régészeti park, valamint a Vértes és a Velencei-hegység természetvédelmi területei jelentik.

Lásd még: Fejér megye turisztikai látnivalóinak listája

Komárom-Esztergom megye

A megye fő turisztikai vonzerejét az ezeréves Esztergom műemlékei, a Dunakanyar, a Visegrádi-hegység, a Vértes és a Gerecse erdővel borított tájai adják. Sok turista keresi fel a tatai várat és Öreg-tavat, a világörökséglistára jelölt komáromi erődrendszert, a vértesszőlősi ősemberleleteket, a majki műemlékegyüttest és a bábolnai állami ménest.

Lásd még: Komárom-Esztergom megye turisztikai látnivalóinak listája

Veszprém megye

Veszprém megye fő turisztikai vonzerejét a Balaton partja és a Balaton-felvidék népművészeti és természeti értékei, a gyógyvizek, a Bakony erdőségei, a tapolcai tavasbarlang, a műemlékekben gazdag történelmi városok (Veszprém, Tihany, Pápa), a híres arborétumok (Badacsonytomaj, Zirc), a kastélyok és romantikus várromok (cseszneki vár, Nagyvázsony, sümegi vár, Szigliget és Várpalota) jelentik. A borkedvelőket Badacsony, Csopak és Somló mintegy 6000 hektáros szőlőültetvényei, számos borászati üzem és magánpincészet várja. A megye a vitorlázás, lovaglás és sárkányrepülés egyik fő központja. Turisztikailag jelentős hagyományos termékek a herendi porcelán, az ajkai kristály és a pápai sonka. Sok turistát vonz a megye országos hírű művészeti fesztiválja, a Művészetek Völgye, amely július végén, augusztus elején egy héten át zajlik hat településen (Kapolcs, Vigántpetend, Taliándörögd, Monostorapáti, Öcs és Pula).

Lásd még: Veszprém megye turisztikai látnivalóinak listája

Külső hivatkozások

• Hivatalos honlap
• Üzleti portál és magazin
• Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.