Kövér Erzsébet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Rétháti Kövér Erzsébet (Arad, 1895. augusztus 12.Győr, 1958. május 9.) magyar költő, műfordító, pedagógus.

Tartalomjegyzék

Életútja [szerkesztés]

Budapesten szerzett tanítói oklevelet, Aradon 1936-ig a római katolikus elemi fiúiskolában tanított. Az aradi Vasárnap állandó munkatársa, itt jelentek meg versei, meséi, műfordításai, olaszországi útleírásai. Számos írását, köztük irodalomtörténeti tanulmányait (Tompa Mihályról, Berzsenyiről, Csokonairól, a költő Savonaroláról) az Aradi Közlöny, Pásztortűz, Erdélyi Iskola közölte. Az EIT, az aradi Kölcsey Egyesület, a budapesti Petőfi Társaság és Ráskai Lea Irodalmi Társaság tagja.

Részben vallásos verseket írt, a női lélek érzékenységét formai tökéllyel fejezte ki. Áprily Lajos szerint "névtelen katona az erdélyi Thermopylaeban". Lefordította Mihai Eminescu és Octavian Goga, Goethe és Heinrich Heine több versét.

Verskötetei [szerkesztés]

  • Versek (Arad, 1924);
  • Magamban (Arad, 1926);
  • Sziklaélen (Arad, 1928).

Irodalom [szerkesztés]

  • Fischer Aladár: Kövér Erzsébet verseskönyve. Vasárnap, 1924/26.
  • Kiss Ernő: Magamban. Pásztortűz, 1926/9.
  • Cserny Rózsi: Akinek lénye "Gránit"-ból való – kebelén pedig "Rózsákat" visel (Kövér Erzsébet költői arcképe), Vasárnap, 1928/7.
  • Walter Gyula: Kövér Erzsébet: Sziklaélen. Pásztortűz, 1929/4.

Jegyzetek és források [szerkesztés]