Kövér László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kövér László
Kövér László 2022-ben
Kövér László 2022-ben
Született1959. december 29. (64 éves)
Pápa
Állampolgárságamagyar
HázastársaBekk Mária
Gyermekeihárom gyermek
Foglalkozásapolitikus
Iskolái
Kitüntetései
  • a Lengyel Köztársasági Érdemrend nagykeresztje
  • a Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztje
    • A Harmadik Magyar Köztársaság Országgyűlésének 9. elnöke
    Hivatalban
    Hivatalba lépés: 2010. augusztus 6.
    Köztársasági elnök
    ElődSchmitt Pál
    A Harmadik Magyar Köztársaság ideiglenes köztársasági elnöke
    Hivatali idő
    2024. február 26. – 2024. március 4.
    ElődNovák Katalin
    UtódSulyok Tamás
    A Harmadik Magyar Köztársaság ideiglenes köztársasági elnöke
    Hivatali idő
    2012. április 2. – 2012. május 9.
    ElődSchmitt Pál
    UtódÁder János
    A Harmadik Magyar Köztársaság 7. polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztere
    Hivatali idő
    1998. július 8. – 2000. május 2.
    Köztársasági elnökGöncz Árpád
    ElődNikolits István
    UtódDemeter Ervin
    Politikai pályafutása
    PártFidesz – Magyar Polgári Szövetség (1988–)
  • weboldal
  • IMDb
  • Parlament.hu
    • A Wikimédia Commons tartalmaz Kövér László témájú médiaállományokat.
    Sablon • Wikidata • Segítség

    Kövér László (Pápa, 1959. december 29. –) magyar jogász, politikus. 1988-ban a Fidesz alapító tagja. 1990-től országgyűlési képviselő, 2010-től az Országgyűlés elnöke, 2012-ben és 2024-ben rövid ideig ügyvezető államfőként látta el a köztársasági elnöki teendőket Novák Katalin lemondása és az új köztársasági elnök megválasztása között. A 2020-as Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 14. legbefolyásosabb személye.

    Származása[szerkesztés]

    Édesapja Kövér László (1933–1993) lakatos, édesanyja Ábrahám Erzsébet (1939) adminisztrátor. Apai nagyapja asztalosmesterként dolgozott. Tagja volt az MSZMP-nek. Anyai felmenői a középosztályhoz tartoztak. Testvére, Kövér Szilárd (1964) jogász.

    Pályafutása[szerkesztés]

    Tanulmányai[szerkesztés]

    Az általános és a középiskolát szülővárosában végezte el, 1978-ban érettségizett a pápai Türr István Gimnázium és Kollégiumban, majd 1986-ban szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán.

    A rendszerváltás előtt[szerkesztés]

    1978–79-ben sorkatonai szolgálatot teljesített. 1983-tól a szakkollégiumi mozgalom tagja, 1984-ben a Bibó István Szakkollégium tagja, majd nevelőtanára, emellett a Századvég című folyóirat alapító szerkesztője volt. 1986. február–szeptember között a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézete ifjúságkutató csoportjának segédmunkatársa volt.[1] 1987 és 1988 között Soros-ösztöndíjasként a közép-európai társadalmi mozgalmak kutatásával foglalkozott.

    1988 novemberében a frissen alakult Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa (MISZOT) alelnöke lett a FIDESZ részéről (a másik két alelnök a szintén fideszes Langmár Ferenc, a Kommunista Ifjúsági Szövetség részéről pedig Gyurcsány Ferenc volt). A szervezetben nem választottak elnököt, a kollektív vezetést a választmány látta el.[2]

    Egyike volt 1988-ban a Fidesz harminchét alapító tagjának, az egyes számú tagkönyv birtokosa. Vitavezető volt 1988. március 30-án a Bibó István Szakkollégiumban a Fidesz megalakítását eldöntő tanácskozáson. 1988 októberében, a Fidesz I. kongresszusán megválasztották az országos választmány tagjává, ezt a tisztségét a Fidesz II. kongresszusán, 1989. október 15-én erősítették meg.

    1990-ig az országos választmány tagja is. Részt vett az Ellenzéki, ill. Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon.

    1989 októberétől 1990 júliusáig volt a Magyar Narancs felelős kiadója. (A lap ezután függetlenné vált.)

    A rendszerváltás után[szerkesztés]

    Az 1990-es országgyűlési választáson pártja és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) közös jelöltjeként egyéni mandátumot szerzett a pápai választókerületben. 1990 júniusától vezetőségi tagja volt a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatnak, 1994 végétől pedig az elnöki tisztet is betöltötte.

    1990. december 4-étől 1993. április 26-áig a nemzetbiztonsági különbizottság elnökeként dolgozott, 1993-ig annak elnöke volt. Megbízatásáról frakcióvezetővé történő megválasztása miatt lemondott, és mint tag munkálkodott tovább a bizottságban.

    1992 februárjában, a párt IV. kongresszusán újra a Fidesz országos választmányának a tagjává választották, majd 1993 novemberében, az V. kongresszuson alelnökké nevezték ki. 1993-ban beválasztották pártja elnökségébe. Egyik kidolgozója volt a párt működési szabályzatának, amely 1993 tavaszán egyebek mellett a felső korhatárt is feloldotta.

    1994-ben rövid ideig a Fidesz-frakció vezetője volt. Az 1994. évi országgyűlési választás alkalmával újfent Veszprém megye 3. sz., Pápa központú választókerületében indult, az első fordulóban a negyedik helyen végzett, 13,36%-os eredményt elérve. Ugyanakkor Veszprém megyei listavezető volt, de pártja országos listájának harmadik helyéről szerzett újra mandátumot. Ekkor megválasztották a párt egyik alelnökévé, és ismét a nemzetbiztonsági bizottság tagja lett.

    1994. augusztus 30-a és 1995. szeptember 4-e között, majd 1995. december 1-jétől újból a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló állandó bizottság tagja lett. A bizottságon belül az Európai Unióhoz való csatlakozással foglalkozó albizottság munkájában is részt vett. 1995. szeptember 5-e és november 30-a között az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi állandó bizottságnak volt a tagja.

    1996 óta a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségi tagja. 1997 és 1999 között a Fidesz ügyvezető alelnöke.

    Kövér László a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség kongresszusán 2000-ben

    1998-ban pártja Veszprém megyei listájáról szerzett országgyűlési mandátumot. Orbán Viktor akkori miniszterelnök a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszteri posztjára jelölte, július 8-án tette le a hivatali esküjét. Pozícióját 2000-ig viselte, amikor pártja elnökévé választották. 2001-ben lemondott pártelnöki pozíciójáról, újra a nemzetbiztonsági bizottság tagja lett, a ciklus végéig pedig annak alelnöke. Ugyanezen időszak alatt pártja alelnöke.

    A 2002-es országgyűlési választáson újra pártja országos listájáról szerzett mandátumot, a nemzetbiztonsági bizottság elnökévé nevezték ki, frakciójának helyettes vezetője lett. Ugyanebben az évben a Fidesz országos választmányának elnökévé választották, a Fidesz 2003-as átszervezésekor újraválasztották.

    Kövér László 2007-ben

    A 2006-os országgyűlési választáson pártja Veszprém megyei listájának éléről jutott be az Országgyűlésbe, ahol a nemzetbiztonsági bizottság tagja és a pártfrakció helyettes vezetője volt. A 2010-es választáson pártja Zala megyei területi listájáról jutott a törvényhozásba, ahol újfent a nemzetbiztonsági bizottság tagja lett, valamint a Fidesz ajánlása alapján beválasztották a honvédelmi és rendészeti bizottságba is.

    Az Országgyűlés elnökeként[szerkesztés]

    2010 júliusában, miután Schmitt Pált, az Országgyűlés elnökét államfővé választották, az országgyűlésben kétharmados többséggel rendelkező Fidesz őt jelölte házelnöknek, amely tisztségre nagy többséggel választották meg.

    2012. április 2-ától, miután a plágiumbotrányba keveredett Schmitt Pál lemondott köztársasági elnöki posztjáról, mint házelnök ügyvezetőként ő látta el az elnöki feladatokat május 10-éig, az új államfő, Áder János megválasztásáig.[3]

    Családja[szerkesztés]

    Nős, felesége 1987 óta Bekk Mária néprajz–történelem szakos középiskolai tanár, jogász, 2004-től Tököl jegyzője, 2013-tól a szigetszentmiklósi járási hivatal vezetője.[4] Gyermekeik: Vajk (1988), Botond (1989), Csenge (1994). Szigetszentmiklóson laknak.[5]

    Kritikák, konfliktusok[szerkesztés]

    2002. március 23-án, az akkori országgyűlési választás kampányában hangzott el Kövér László elhíresült mondata, melyet azóta a köteles beszéd néven emlegetnek: „Sokan vannak ma Magyarországon olyanok, akik nem tudnak örülni a kormány intézkedéseinek. Ezért azt ajánlom nekik: vegyenek egy kalapácsot, egy szöget és egy kötelet, menjenek le az alagsorba, és a szögre, vagy ha találnak jó gerendát, akkor arra kössék fel magukat.”[6]

    Több ízben tiltott ki újságírókat a Parlamentből. Egy alkalommal a 444.hu-t, mivel a szerkesztőség munkatársai szerinte többször is megszegték az országházi sajtótudósítás rendjét.[7] 2017 áprilisában kitiltotta az Országház épületéből Tordai Bencét, mivel szerinte a Párbeszéd Magyarországért párt szóvivője azzal, hogy a miniszterelnök dolgozószobájának ajtajára plakátokat helyezett el, megsértette az Országházban való tartózkodás rendjét. Házelnöki regnálása alatt folyamatosan szűkítette az országgyűlési sajtótudósítók mozgásterét.[8]

    2020 áprilisában az ellenzék szexizmussal vádolta Kövért, aki a Hír TV műsorában úgy nyilatkozott: „Én szánalommal tekintek ezekre a képviselőkre, különösen azokra, akiknek a személyi száma 2-vel kezdődik, amikor olyan helyzetbe keverik magukat, amilyenbe Szabó Tímeának is sikerült legutóbb. Nincs annál elszomorítóbb, mint amikor egy gyűlölettől eltorzult női arcot lát az ember férfi létére.”[9] Kövért már korábban is érte hasonló bírálat,[10] amikor 2015-ben a Fidesz kongresszusán kijelentette: „Szeretnénk, ha lányaink az önmegvalósítás legmagasabb minőségének azt tartanák, ha unokákat szülnének nekünk.” Novák Katalin családügyi államtitkár, bár Kövért nem kritizálta, így reagált: „Senkinek nem mondhatjuk, nem is mondjuk meg, hogyan éljen, hány gyermeket és mikor vállaljon”.[11]

    Rendszeresen kritizálták ülésvezetési gyakorlatát, mert a tárgyalás rendjét megzavaró képviselőket magas pénzbüntetésekkel sújtotta. Így 2020 februárjában 2 millió forintra büntette Hadházy Ákost, és egy napra kitiltotta a Parlamentből, 2021 júliusában pedig 9,6 millió forintos pénzbüntetést szabott ki Jakab Péterre.[12] 2022-ben Hadházy Ákos és két jobbikos képviselő eskütételét tette lehetetlenné Kövér, akiket így kitiltott az Országház épületéből, lehetetlenné tette képviselői munkájukat, és megakadályozta, hogy a képviselői juttatásukhoz hozzájussanak.[13] [14]

    Irodalom[szerkesztés]

    • Elek István: Rendszerváltoztatók húsz év után, Magyar Rádió Zrt. és Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft., 2009 (Interjú, p. 304–313.)

    Jegyzetek[szerkesztés]

    1. ↑ Életrajza az Országgyűlés honlapján. Parlament.hu. (Hozzáférés: 2012. április 2.)
    2. ↑ Egy generáció útja a hatalomba Archiválva 2007. augusztus 18-i dátummal a Wayback Machine-ben, Hetek, VIII. évf. 48. szám, 2003. november 28.
    3. ↑ HVG: Hivatalos: elfogadták Schmitt lemondását (magyar nyelven), 2012. április 2. (Hozzáférés: 2012. április 8.)
    4. ↑ Kinevezték a járási hivatalok vezetőit Archiválva 2014. október 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, Kormányhivatal.hu, 2012. december 18.
    5. ↑ Botos Tamás; Herczeg Márk: Kövér László szerint majd akkor mehetünk vissza a Parlamentbe, ha már normálisan viselkedünk a Parlamentben (HTML). 444.hu, 2017. március 3. [2017. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 3.)
    6. ↑ De, igen, Kövér arról beszélt | Válasz Online (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2022. szeptember 20.)
    7. ↑ Archivált másolat. [2017. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 14.)
    8. ↑ Kövér elintézte, hogy békében legyenek a politikusok az újságíróktól (magyar nyelven). 24.hu, 2019. október 21. (Hozzáférés: 2021. december 19.)
    9. ↑ „Bayer show (2020-04-26) - HÍR TV” (hu-HU nyelven).  
    10. ↑ Csikai, Ildikó (2019. június 1.). „„Hiszen én, ha azt mondom tej…”, avagy barkácsolás az oktatásban”. Educatio 28 (2), 415–419. o. DOI:10.1556/2063.28.2019.2.15. ISSN 1216-3384.  
    11. ↑ Dull, Szabolcs: A családügyi államtitkár helyrerakta Kövér kinyilatkoztatását (magyar nyelven). index.hu, 2015. december 15. (Hozzáférés: 2021. december 19.)
    12. ↑ Bereznay, István: Leficsúrozta a házelnököt, közel tízmilliót kell fizetnie Jakab Péternek (magyar nyelven). index.hu, 2021. május 21. (Hozzáférés: 2021. december 19.)
    13. ↑ Kövér mindent megtett, de úgy fest, nem tudja tovább húzni Hadházy Ákos képviselői eskütételét (magyar nyelven). Borsod24, 2022. szeptember 19. (Hozzáférés: 2022. szeptember 20.)
    14. ↑ Hadházy azt állítja, Kövér László nem engedi neki, hogy letegye az esküt, és pénzügyi támogatást kér emiatt - Liner.hu (magyar nyelven), 2022. június 7. (Hozzáférés: 2022. szeptember 20.)

    Források[szerkesztés]

    További információk[szerkesztés]

    Fájl:Wikiquote-logo.svg
    A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Kövér László témában.


    Elődje:
    Schmitt Pál
    A magyar Országgyűlés elnöke
    2010–
    		 Utódja:
    -
    Elődje:
    Orbán Viktor
    A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke
    2000 – 2001    		A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség logója
    		 Utódja:
    Pokorni Zoltán
    Elődje:
    Schmitt Pál
    A Magyar Köztársaság köztársasági elnöke
    2012    		A III. Magyar Népköztársaság címere (1990–)
    		 Utódja:
    Áder János
    A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kövér_László&oldid=27061433”