Körterozsda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A körterozsda gombás megbetegedés; narancssárga, vörös foltok jelennek meg a körtefa levelén. A levél fonákján púpszerű spóratartók találhatók. A gomba kifejlődéséhez a körtén kívül még a borókanövényre is szüksége van.

Tünetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A körtefákon, elsősorban annak levéllemezén, de néha a levélnyélen vagy a hajtáson is kifejlődhetnek tünetek. A leveleken kezdetben 4-5 mm-es, sárga, ovális alakú foltok jelennek meg. Ezek foktozatosan nagyobbodnak, a sárga foltok megvastagodnak, rajtuk izzadmány cseppek képződnek, és a levél színén kialakulnak az apró, sötétbarna, feketés képletek(spergmogóniumok), amelyek kissé kiemelkedő pontok formájában észlelhetők. Ennek a tünetsornak a kialakulása 1-2 hónapig is eltart. A foltok sárga színe narancsvörösre változik, később megbarnul, és a foltok fonáki oldalán kiemelkedő, vékony, sajátságos alakú gombaképletek fejlődnek: a gomba ecidiumai. Az ecidiumok a levélnyél és hajtások megvastagodását idézik elő. A borókákat a kiszóródó ecidiospórák fertőzik meg. A hajtások megvastagodását és azokon kifejlődő sárgás, narancsvörös színű néhány milliméter nagyságú, lágy, kiemelkedő, úgynevezett teleutocsapok kialakulását figyelhetjük meg. A fertőzött vesszők évről évre vastagodnak, ezen a helyen a kéreg felrepedezik, és a többéves fertőzött vessző elhal.

Kórokozó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A körterozsda kórokozója a Gymnosporangium sabinae gomba, amely két gazdanövényt igényel spóráinak kifejlődéséhez: a köztes gazdája a körte (Pyrus communis), a főgazdái pedig a boróka fajok (Juniperus sp.).

Telelés, fertőzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gomba gazdaváltó fajta. A rozsdagomba a borókák fertőzött, orsószerűen megvastagodott vesszőiben micéliummal telel át. Tavasszal, áprilisban fejlődnek ki a sárga színű teleutocsapok, teleutospórák, azokon pedig a bazídiumok. A bazidiospórák légmozgással jutnak a körtefa levelére, megfertőzik azt, majd hamarosan megjelennek a sárga foltok, azokban pedig a tavaszi spermogóniumok. A gomba kifejlődése két különböző növényhez kötött, a fertőzés feltétele a két növény közelsége is: az irodalom szerint 100 méteres távolságból a gombaspórák elérik a fogékony gazdanövényeket, és képesek megfertőzni azokat.

Megelőzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Saját kertünkbe csak olyan boróka fajt illetve fajtát telepítsünk, amelyik nem fogékony a körterozsdára ('Clapps', 'Trévoux', 'Condo', 'Bunte Juli'). Ha olyan körtefákon jelent meg a betegség, amelyeken korábban nem észeleltük, és a szomszédoknál borókákat ültettek, érdemes megtudni a boróka faj, fajta nevét, és a borókákon áprilisban sűrűn ellenőrizni a teleutocsapok megjelenését. A fertőzött ágakat le kell metszeni, eltávolítani, megsemmisíteni.

Kémiai védelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A körtefák levelein már májusban megjelenhetnek az első tünetek, tehát a bazidióspórák fertőzése április második felében, a körtefa leveleinek kialakulását követően megtörténhet. Ehhez különösen kedvező a tartósan esős időjárás. A kémiai védekezést május végéig kell folytatni. A körte ventúriás varasodása ellen ható fungicidek közül a következők hatnak a körterozsda ellen is: