Körmendy Ágoston

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Körmendy Ágoston
1991-ben
1991-ben
Született1926. június 3.
Balatonkenese
Elhunyt2011. november 19. (85 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásagépészmérnök,
matematikus,
egyetemi oktató
IskoláiLovassy László Gimnázium (–1944)
Sablon • Wikidata • Segítség

Körmendy Ágoston (Balatonkenese, 1926. június 3. – Budapest, 2011. november 19.) gépészmérnök, matematikus. A Magyar Gépjárműipari Szövetség ügyvezető titkára. Az Autógyártók Nemzetközi Szervezete (OICA) volt alelnöke. Számos könyv és publikáció jegyzője, főleg a turbó-feltöltés és a dízelmotor fejlesztése, a gépjárművek piaci, műszaki kiszolgálása, minőségbiztosítása kutatása terén. Emellett számos francia és angol kiadvány szerkesztője és fordítója.

Életrajza[szerkesztés]

Általános iskolai éveit Balatonkenesén, majd Kispesten töltötte. A gimnáziumot a veszprémi Lovassy László Gimnáziumban végezte, itt is érettségizett 1944-ben.[1] Az ötvenes évek első felétől több, mint két évtizeden át a Csepel Autógyárban kutatómérnök, majd a gyár kísérleti üzemének vezetője.[2] Olyan korszakosan meghatározó konstrukciók műszaki kialakításában volt vezető szerepe, mint a Csepel D420-as vagy a Csepel D344. Az 1950-es években kezd el oktatni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépgyártás-technológia tanszékén és Gépjármű tanszékén. Az évtized második felében Vietnámban, a Hanoiban frissen megalakult műszaki egyetem tanára, ahol feladata az ottani műszaki felsőoktatás megszervezése. Külföldi oktatói tevékenységét a magyarországi forradalom okán két ország között kialakult diplomáciai zavarok miatt kellett félbehagynia.

Az 1963-ban az autóiparban elhíresült, MOGÜRT-Ikarus-Csepel Autó összefogásával megvalósult "Afrika-expedíció" szervezője volt, melynek során magyar gyártmányú buszok tesztelését végezték Afrikában. A hetvenes évek közepéig tudományos munkássága mellett továbbra is a Csepel Autógyár főkonstruktőre, műszaki és kísérleti vezetője.[3]

A nyolcvanas években a Gépipari Tudományos Egyesület gépjármű szakosztályának elnöke.[4] 1982-ben megszerzi a műszaki tudományok doktora címet és az MTA Hő-és Áramlástechnikai Gépek Bizottságának tagjaként is ellát tudományos tevékenységet.[5] 1985 és 1990 között a MOGÜRT Külkereskedelmi Vállalat tanácsának elnöke. A kilencvenes években Hungexpo Autókiállítás szervezője, illetve a MOGÜRT-Ikarus közös Hungarian Busexport Vállalat vezérigazgatója, mely vezetésével átlagosan évi 15 000 Ikarus, Rába és Csepel gépjárművet exportált a világ 41 országába. A kilencvenes években az átalakult MOGÜRT Holding Rt. felügyelőbizottsági elnöke. 1999-2009 között a Magyar Gépjárműipari Szövetség ügyvezető titkára. A Budapesti Műszaki Egyetem oktatója, a Bánki Donát-díj kétszeres kitüntetettje, 2009-ben "Örökös Mérnöki Kamarai Tag" lett.[6]

Munkássága során mintegy 50 tudományos és megközelítőleg 800 tudományos-műszaki ismeretterjesztő cikk, illetve 19 könyv szerzője.[7]

Afrika-expedíció[szerkesztés]

A Magyarországon gyártott gépjárművek extrém körülmények közötti helytállásának tesztelésére és egyben a későbbi eladásokat segítő marketing célból 1963-ban a magyar gépjárművek külföldi kereskedelméért felelős MOGÜRT kísérleti főmérnökeként Körmendy nagyszabású expedíciót szervezett, melyen kettő Ikarus autóbusz és kettő Csepel 344-es típusú teherautó tett meg hat hónap alatt összesen 20 000 km-t Nyugat-Afrikában. Az expedíció a szenegáli Dakarból indult és olyan országokon haladt keresztül, mint Mali, Felső-Volta (Burkina Faso), Niger, Dahomey (Benin), Nigéria és Togo, míg végül megérkezett a ghánai Accrába. Az 1960-as években az expedíció szenzációnak számított, több helyen beszámolt róla az angol, francia és német sajtó is. Keretében több olyan helyen is megfordultak magyar járművek, ahol a helyi lakosok autóbuszt még korábban soha nem láttak. Az út kereskedelmi szempontból is sikernek bizonyult. Eredményeként Szenegál, Nigéria és Ghána is vásárolt magyar gépjárműveket.[8][9][10]

Szabadalmai[szerkesztés]

  • Teleszkopikus lengéscsillapítók (Kocsis F., Körmendy Á., Törőcsik L.) 1968. jún. 4., 1970. nov. 5., 157223 sz.
  • Tengelykapcsoló robot (Körmendy, Puglits, Ratskó, Váradi)
  • Üzemeljárás magas Oktánszámigényű Otto-motorok részére (Meszlényi, Körmendy, Szini, Tóth) 1974. július 27., 1981. január 10. 174476 sz.
  • Berendezés belső égésű motorral felszerelt gépjárművek fűtésére 1989. január 27., 1992. október 12. 750704 sz., SU 4613331 sz.

Díjai, elismerései[11][szerkesztés]

  • Gépipari Tudományos Egyesület – A technika fejlesztéséért I. kitüntetés három alkalommal (1968, 1975, 1979)
  • Bánki Donát-díj két alkalommal (1984, 2002)
  • Műszaki irodalmi díj (1993)
  • Gépipari Tudományos Egyesület tiszteleti tagja (2005)
  • Magyar Mérnöki Kamara örökös tagja (2009)
  • EOQ minőségi díj
  • Vietnámi Barátság Érdemrend

Tagságok nemzetközi szervezetekben[szerkesztés]

  • OICA (Organisation Internationale de Constructeurs d'Automobiles) alelnök 1979-1981 és 1991-1993-ban
  • FISITA tanács delegált (Fédération Internationale des Sociétés d' Ingénieurs des Techniques d' Automobiles)
  • UITP (Union International de Transport Publique) delegált
  • EOQ Automotive Board - Gépjármű Szakbizottsági elnök
  • CIMAC (Conseil International des Machines a Combustion) tag

Emlékezete[szerkesztés]

A Typotex Kiadó 2010-ben kiadott egy Körmendy szakmai életpályáját bemutató könyvet.[12] A könyv bemutatójára a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen került sor, ahol beszédet mondtak régi barátok, pályatársak, így Michelberger Pál,az MTA tagja, Kulcsár Béla, a BME Közlekedésmérnöki Kar dékánja és Lukács Pál, a Neumann János Egyetem docense [13]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Lovassy László Gimnázium, Lovassy-László-Gymnasium, Veszprém. www.lovassy.hu. (Hozzáférés: 2015. november 23.)
  2. ↑ „Kerekasztal (Marotimotor)”.  
  3. ↑ Archivált másolat. [2015. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 16.)
  4. ↑ Archivált másolat. [2015. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 2.)
  5. ↑ Egy alkotó mérnök az autóiparban, 2. sz. melléklet
  6. ↑ http://www.bpmk.hu/index.php/jogszabalyok/item/94-a-bpmk-orokos-tagjai
  7. ↑ Körmendy Ágoston. www.typotex.hu. (Hozzáférés: 2015. november 16.)
  8. ↑ Császtvay Tünde – Gazda István – Sisa József: Nemzeti évfordulóink 2013. 2013–01–14. Hozzáférés: 2018. április 12.  
  9. ↑ „Csepel teherautók Nyugat-Afrikában”, Vezess, 2002. május 5. (Hozzáférés ideje: 2018. április 12.) 
  10. ↑ Az Ikarusok ott is átmentek a Szaharában, ahol a Mercedesek lerobbantak. Telex.hu, 2023. március 31.
  11. ↑ Egy alkotó mérnök az autóiparban 135. o.
  12. ↑ Körmendy Ágoston. Hozzáférés: 2020. augusztus 27.  
  13. ↑ „https://autopro.hu/techtogether/konyvbemutato-es-eloadasok-a-muegyetemen/110499” 

Források[szerkesztés]

  • A Műszaki Egyetem 2010-es gyémánt ill. aranydiplomásai életrajzát felsoroló emlékkönyve
  • Szentgyörgyi Zsuzsa: Körmendy Ágoston, egy alkotó mérnök az autóiparban (Typotex Kiadó, Budapest, 2010)

További információk[szerkesztés]


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Körmendy_Ágoston&oldid=26450108”