Kónya László (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kónya László
Született1914. július 21.
Nagyenyed
Elhunyt1993. november 9. (79 évesen)
Nagyenyed
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Kónya László (Nagyenyed, 1914. július 21. – Nagyenyed, 1993. november 9.)[1] református lelkipásztor, erdélyi magyar költő.

Életútja[szerkesztés]

Középiskolát a Bethlen Gábor Kollégiumban végzett (1933), a kolozsvári Református Teológián szerzett diplomát (1938). Tanulmányait Strasbourgban egészítette ki s nyugalomba vonulásáig lelkipásztor. Hang és visszhang (Nagyenyed, é.n.) c. verseskötete elé Reményik Sándor írt előszót, üdvözölve a fiatal költő első szárnycsapásait, aki "a maga városáról, a világ drága »közepéről« tud sajátos hangot hallatni, aki »hajnali szózattal« hirdeti a mi lefokozott életlehetőségeink tudatos vállalását, aki az »örök vőlegénység« tisztult érzését bár egy pillanatig magáévá tudja tenni..." Útleírásait, tanulmányait, költeményeit az Enyedi Hírlap, Ifjú Erdély, Pásztortűz, Református Szemle közölte, szerepel Berde Mária Istenes énekek (Nagyvárad, 1939) c. versantológiájában.

Több lírai szerzeményét Fövenyessy Bertalan és Szőcs Sándor zenésítette meg.

Kötetei[szerkesztés]

  • Hang és visszhang, Nagyenyed, é.n.
  • Múlt és jövő. Szerkesztette Lozsádiné Kónya Klára, Marosvásárhely, 2017, magánkiadás.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gyászjelentés, Szabadság, 1993. november 11. (Forrás: a Szabadság szerkesztőségének digitális archívuma)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Albert-Lőrincz Márton: Méltató szavak Kónya Lászlóról a Múlt és jövő című verseskönyv kapcsán, Népújság, 2017. augusztus 18.